Online hozzáférhetők Liszt Ferenc, Weiner Leó és Farkas Ferenc kottakéziratai
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Zeneakadémia között formálódó együttműködés nyitányaként három nemzetközi jelentőségű magyar zeneszerző életművének javával gyarapodott az ingyenesen, jó minőségben hozzáférhető kottakéziratok köre a Copia elnevezésű tartalomszolgáltatásban.
A százötven éves Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett a szerzők közül kettőnek is jubileuma van idén: száznegyven éve született Weiner Leó, tanítványa, Farkas Ferenc pedig százhúsz éve. A Zeneakadémia megalapításában oroszlánrészt vállaló Liszt Ferenc relikviái világszerte prominens intézmények féltett kincsei, Magyarországon pedig az egyetemhez tartozó Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, valamint a nemzeti könyvtár zenei gyűjteménye őriz jelentős korpuszt, összesen 53 Liszt-autográfot. A három alkotó most hozzáférhetővé vált művei, csaknem tízezer oldal a copia.oszk.hu/kottak weboldalon találhatók.
Az OSZK összefoglalása szerint a publikált kompozíciók közül kiemelkedő jelentőségűnek számít a monumentális Faust-szimfónia partitúrájának rengeteg ragasztással és javítással rendelkező ősváltozata, és unikális az a restaurált kézirat is, amely az 1956-os belövések során sérült meg: a mindössze tízütemnyi dallamot tartalmazó emléklapon szereplő Magyar király-dal a Rákóczi-nóta variánsa.
A Lisztről készült és a Liszt életművéhez szorosan kapcsolódó történelmi felvételeket is publikálta a nemzeti könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútára, így 1241-re nőtt a Fotótérben elérhető vonatkozó felvételek száma.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Kuratóriuma engedélyével válhattak hozzáférhetővé Weiner Leó kompozíciói. Bár a komponista hagyatékát és életműve jelentős részét egykori alma matere őrzi, a nemzeti könyvtár zenei gyűjteményében megtalálható huszonkét Weiner-autográf közül az életmű olyan kulcsfontosságú művei jelennek meg a Copia tartalomszolgáltatásban, mint a Csongor és Tünde (op. 10) színpadi kísérőzenéje; korai remekműve, a Vonóstrió (op. 6); egyik legnépszerűbb kamarazenei kompozíciója, a 2. (fisz-moll) hegedű–zongora-szonáta (op. 11); valamint a Coolidge-díjjal jutalmazott 2. vonósnégyes (op. 13).
A Copián elérhető továbbá az elsőként népzenei alapanyagot felhasználó zenekari Szvit (op. 18) és a világszerte ismert "Rókatánc"-tételt is tartalmazó 1. divertimento (op. 20) kézirata is.
Farkas Ferenc hagyatékát egy évtizeddel ezelőtt, 2015-ben helyezte el az OSZK-ban Farkas András (1945) karmester, a zeneszerző fia.
A hagyatékban található több mint nyolcszáz kottakézirat feldolgozása idén fejeződött be, amelyből az évforduló alkalmával százhúsz tételből álló válogatást tesznek közzé a jogörökös engedélyével.
A válogatásban valamennyi műfaj képviselteti magát. A színpadi művekből az első Kossuth-díjat kiérdemlő Csínom Palkó, az Egy úr Velencéből, valamint a Bűvös szekrény partitúrái is elérhetővé váltak.
A szimfonikus művek közül többek között az 1939-ben komponált Capriccio all’ungherese című szvit, a Filharmónikus nyitány és Liszt Funérailles című zongoraművének hangszerelése gazdagítja a Copia gyűjteményét.
A közzétett gyűjtemény Farkas versenyművei, kamaraművei, szólóhangszerre készült alkotásai, vokális és egyházi kompozíciói mellett a színpadi kísérőzenék és a filmzenék műfajából is ízelítőt ad: utóbbiak közül kiemelkedő jelentőségű Az ember tragédiájához készített kísérőzene és a Gárdonyi Géza regényén alapuló Egri csillagok filmzenéje.
