Rangos angol nyelvű kötetben jelent meg a Zeneakadémia tanszékvezetőjének tanulmánya
Mozart Figaro házassága című operájának és Mahler 3. szimfóniájának kapcsolatát vizsgálja Péteri Lóránt írása, amely bekerült a Routledge Handbook of Music Signification című kiadványba.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének vezetője “Mad Day” and the “March of Bacchus”: Figaro in Mahler’s Third Symphony („Bolond nap” és „Bacchus-menet”: Figaro Mahler Harmadik szimfóniájában) címmel írt tanulmányt. Ebben azt mutatja be, hogy a Mozart-mű harmadik felvonásában hallható indulóra többrétű utalást tesz Mahler szerzeményének első tételében („Pán ébredése és a nyár bevonulása”). Ez nemcsak tematikus és motivikus szinten mutatható ki a szakember szerint, hanem más zenei dimenziókban is, így például a hangszerelésben, a hangzó tér kezelésében, illetve a dinamikában. A két mű kapcsolatát a dionüszoszi (bacchusi) szellem jelenlétével is igazolja Péteri Lóránt tanszékvezető, hiszen erre a szimfónia programja nyíltan utal, a Beaumarchais-színműben és az annak alapján született operában pedig a társadalmi értékek, a hierarchia és az identitások megkérdőjelezése, illetve felforgatása utal erre. A Figaro volt a harmadik leggyakrabban vezényelt mű Mahler operakarmesteri repertoárján. Az 1906-os bécsi Figaro-produkció – kortársi visszaemlékezések szerint – ugyancsak középpontba állította a forradalmiságot, illetve a társadalmi feszültségek megjelenítését.
A neves Routledge kiadónál Londonban és New Yorkban idén megjelent kötet harminc esszéjét nemzetközileg elismert szakemberek írták, akik a zenei jelentés gazdag és összetett témáját több tudományterületet érintve mutatják be. A magyarok közül Péteri Lóránt mellett Grabócz Márta zenetörténész és Veres Bálint esztéta tanulmánya is szerepel a könyvben, amelyet a szerkesztők, Esti Sheinberg és William P. Dougherty nemcsak a tudományos élet képviselőinek ajánlanak, hanem a nagyközönségnek, a zene iránt érdeklődőknek is.