Magyarország, ahol ma is alig élnek többen tízmilliónál, annyi muzsikust és oly sok kiváló zeneművet adott a világnak. Hálás vagyok, hogy ott születtem, és ott tanulhattam.

Solti György

„Szinte egyedülálló a világban a budapesti Zeneakadémia”

2022. szeptember 29.

Magyarország a fiatalok zenei nevelésében rendkívül egyedi és erős hagyománnyal bír – mondta Stefan Gies, az európai zeneakadémiai szövetség ügyvezetője a testület munkacsoportjának zeneakadémiai találkozója alkalmából.

A professzionális zenészképzés folyamatos javításán és megújításán dolgozó Európai Konzervatóriumok, Zeneakadémiák és Zeneművészeti Főiskolák Szövetsége (AEC) a 2018-ban alapított Fiatal Zenei Tehetségek Európában (YMTE) szervezettel karöltve tavaly ismét nemzetközi munkacsoportot hozott létre a 10–19 éves, tehát még felsőfokú tanulmányok előtt álló ifjú muzsikusok minél magasabb színvonalú oktatásának előmozdítására.

A grémium szeptemberben tartotta első személyes találkozóját az AEC-tag Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, hiszen a budapesti intézmény a Bartók Konzi és a Rendkívüli Tehetségek Képzője révén gyakorlatban is érdekelt e témában, a felsőfokú tanulmányokra felkészítő úgynevezett pre-college oktatásban.

A különböző országokból érkező zeneművész-tanárok megosztották egymással legfrissebb szakmai tapasztalataikat, megoldásokat kerestek a legújabb problémákra és kihívásokra.

Stefan Gies, az AEC ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a munkacsoport létrehozásakor egyértelmű volt, hogy Magyarország is tagja lesz, valamint, hogy az első találkozót is ide szervezték, mert a fiatalok zenei nevelésében rendkívül egyedi és erős hagyománnyal bír, illetve kimagasló a tehetségek aránya. Liszt és Kodály úttörő munkát végeztek e téren, amely máig ismert és elismert, emellett kimagasló fontosságú, ahogy a Zeneakadémia és intézményei például a Kodály-módszer mai, digitális világra alkalmazásán dolgoznak – tette hozzá.

 

Stefan Gies

 

Örömét fejezte ki, hogy a csoportba kiváló magyar tagot találtak Kecskés Balázs zongoraművész, a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének, valamint Rendkívüli Tehetségek Képzőjének oktatója személyében. Hozzátette: hatalmas előnyt jelent nemzetközi téren Budapestnek és a Zeneakadémiának, hogy a világhírű egyetem és két fentebb említett pre-college képzőhelye szorosan együttműködnek, ami szinte egyedülálló a világban, hiszen mindhárom intézménynek egyértelmű profilja és feladatai vannak, mégis így erősítik egymást.

Arról is beszélt, hogy a munkacsoportnak kilenc tagja van, akik az európai zeneoktatás sokszínűségét képviselik. Kiemelte: ez a projekt nem általános értelemben az ifjúsági zenei nevelést, hanem a tehetségfejlesztést és a fiatalok professzionális zenészéletre való felkészítését állítja fókuszba. Mint rámutatott, e terület is rendkívül változatos képet mutat Európában, például hogy vannak-e államilag támogatott zeneiskolák és úgynevezett pre-college (a felsőoktatásra felkészítő) intézmények vagy képzések.

Vázolta az ez utóbbit érintő kérdéseket és kihívásokat is: egyrészt folyamatosan nehezebbé válik rávenni a 18 év alatti fiatalokat, hogy megcélozva a professzionális zeneművészi létet naponta órákat gyakoroljanak és koncentráljanak a muzsikára, másrészt pedig egyre kevesebb döntéshozó tekint prioritásként e fiatalok támogatására.

A találkozó tiszteletére jött létre az a rövid hangverseny, amelyen 6 fiatal, rendkívül tehetséges magyar vagy Magyarországon tanuló muzsikus mutatkozott be a közönségnek a Régi Zeneakadémián. A három zongorista, egy hegedűs, egy csellista és egy fuvolista növendék a hazai zenészképzés két fellegvárában, a Bartók Konziban és a Rendkívüli Tehetségek Képzőjében tanul. Reprezentatív koncertműsorukkal bepillantást nyújtottak az említett intézményekben folyó, nemzetközi összehasonlításban is igen magas színvonalú műhelymunkába.