Szorosabbra fűzi együttműködését a Zeneakadémia és a Berlini Művészeti Egyetem
A két intézmény rektora megállapodott arról, hogy az eddigi közös munkát további projektekkel és csereprogramokkal teszik intenzívebbé.
Dr. Vigh Andrea rektor és az Universität der Künste Berlin (UdK) rektora, Prof. Dr. Norbert Palz azon alkalomból tárgyalt, hogy a napokban a Solti teremben is bemutatták Bella Máté A tavasz ébredése című operáját, a berlini egyetem tavaly készült színrevitelében. Mint Fekete Gyula, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nemzetközi és tudományos rektorhelyettese rámutatott, először történt rektori szintű találkozó a két intézmény nagy múltra visszatekintő kapcsolatában, és számos fontos kérdést érintettek a vezetők. A főként uniós csereprogramok további kiaknázása mellett főként a mostani operaelőadáshoz hasonló, diákok bevonásával létrejövő közös projektek megvalósítását tűzték ki célul, mivel eddig elsősorban a két intézmény ének tanszékei között épült ki gyakorlati együttműködés. Fekete Gyula szerint azért gyümölcsöző az együttműködés az UdK-val, mert mindkettő mélyen gyökerezik a közép-európai hagyományban, és a Zeneakadémiának – ahogy a magyar zenei életnek – mindig is erős német kapcsolatai voltak. A különböző megközelítések pedig sokat adhatnak a két intézménynek: nekünk a német zenélési mód, az UdK-nak pedig a magyar muzikalitás tanulmányozása és elsajátítása.
Errico Fresis karmester, az UdK professzora, az operaképzés zenei vezetője már többször járt a Zeneakadémián vendégoktatóként és egyetemi előadások közreműködőjeként. Meglátása szerint nemzetközi összehasonlításban is kiváló a Zeneakadémia képzése, bizonyos szempontokból – például az elméleti oktatás terén – még jobb is, mint más híres európai, mondjuk német intézményekben. Úgy fogalmazott: sok országban járt és dolgozott már, de a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az egyik legjobbat nyújtja a diákoknak, emellett az sem véletlen, hogy számos külföldi jön ide tanulni, hiszen például Bartók, Ligeti, Eötvös zenéjét itt lehet leginkább megérteni. Mint elmondta, lenyűgözi, hogy a mély zenei hagyományok miatt rendkívül muzikálisak a magyarok, és sok a tehetséges muzsikus, az összlakosságot tekintve más országokhoz képest jóval nagyobb arányú. Figyelemre méltónak tartja a zenészek hozzáállását is: előbb figyelnek a muzikalitásra, mint a pontosságra, míg a németeknél ez fordítva tapasztalható. Arról is szólt, hogy sok remek zenekar van Magyarországon, főleg Budapesten, ez a gazdagság olyan kincs a sok tehetség mellett, amit őrizni és gondozni kell.