Tanulmánykötetet írt Mahler hármas szerepéről Péteri Lóránt
A Zeneakadémia tanszékvezetőjének Gustav Mahler körút – Hét tanulmány című munkáját a Solti teremben mutatták be.
A több mint kétszáz oldalas, a Kronosz Kiadónál megjelent könyv sokszínűen mutatja be a zeneszerző, karmester és operaigazgató Gustav Mahler életének, alkotásainak és recepciójának legfontosabb állomásait, illetve reflektorfénybe állítja az ezekkel kapcsolatos kérdéseket.
A kötetben új megvilágítást kap Mahler és a zenei múlt kapcsolata, zenéjének más szerzők műveivel folytatott párbeszéde, valamint identitásának és az őt körülvevő, majd rá emlékező (vagy épp őt feledni vágyó) társadalmi és kulturális környezet vonásai. A kiadványban megjelenik, hogy miként hatottak Mahlerre Johann Sebastian Bach, Mozart, Offenbach művei, és hol vannak kapcsolódási pontok Kodály, Szabolcsi Bence, Ligeti György és Jeney Zoltán munkásságával, a fontosabb „csomópontokon” pedig többek között a 3., a 4. és a 9. szimfónia, valamint A mennyei élet című dal tűnik fel. Gyakran találkozhat az olvasó a búcsú, a veszteség, a nosztalgia és az otthon képeivel, miközben a szövegeket átszövő identitástöprengések olykor elkerülhetetlen létkérdésekkel is szembesítenek, és nem csak a Mahler-rajongóknak nyújthat érdekességeket.
Péteri Lóránt zenetörténész, zenekritikus, Mahler-kutató a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, 2014 óta a Zenetudományi Tanszék vezetője. Tagja az olaszországi Toblachban működő Gustav Mahler Kutatóközpont tudományos tanácsadó testületének.
Mahler, a scherzo és a „kísérteties” című monográfiája 2015-ben jelent meg, emellett Gyarmati Györggyel közösen szerkesztette az 1956 és a zenei élet: előzmények, történések, következmények című, 2019-es tanulmánykötetet.