Fokozatosan emelni kell a zeneművészet megértésének, kultiválásának és gyakorlatának színvonalát. Ez a feladat főképp az új Akadémiára hárul.

Liszt Augusz Antalhoz

Történelmi francia orgonák nyomában

2019. június 17.

Egy hétig tartó tanulmányúton vettek részt és híres hangszereken gyakorolhattak a Zeneakadémia orgonista hallgatói Toulouse-ban, illetve Lyonban, ahol koncertet is adtak.

„Fontos, hogy diákjaink folyamatosan lehetőséget kapjanak az orgonairodalom lehető legtöbb stílusát eredeti hangszereken gyakorolni. Jártak az elmúlt években például Thüringiában, Bach és kortársai nyomában is.” – hangsúlyozták a Zeneakadémia orgona tanszéki csoportjának oktatói, akik franciaországi tanulmányútra vitték hallgatóikat. Ruppert István, Pálúr János és Szabó Balázs, valamint Fassang László tanszéki csoportvezető kíséretében a diákoknak alkalmuk volt César Franck és François Couperin műveit olyan, eredeti hangszereken tanulmányozni, amelyeken még maguk a zeneszerzők is játszhattak. Louis Robilliard, a Lyoni Konzervatórium nyugalmazott professzora (Fassang László személyes jó barátja) vezetésével a Franck-életművet jelentő tizenkét darabot tizenkét hallgató tanulta meg, és játszotta el a háromnapos kurzuson. A professzor az utóbbi több mint negyven évben a város Szalézi Szent Ferenc-templomában az egyik legszebb, és eredeti állapotban lévő Cavaillé-Coll orgonán teljesít egyházzenei szolgálatot, és tanít a világból szép számmal ide érkező hallgatót. A Zeneakadémia tanárai úgy gondolják, hogy egy ilyen orgonán zajló intenzív munka elengedhetetlen feltétele a szerző által előírt regisztrációk, karakterek és játékmódok megértésének és a hiteles Franck interpretáció elsajátításának. 

 

Orgona tanulmányút, Franciaország – Louis Robilliard kurzusa (Fotó: Fassang László)
A képre kattintva galéria nyílik!

 

Robilliard professzor lebilincselő zeneiséggel és szuggesztíven mutatta be saját technikai megoldásait. A kurzust koncert zárta, amelyen eljátszották a szerző összes orgonaművét. Érdekesség, hogy a csapatot helyi családok szállásolták el, köztük kint élő magyarok is.

Toulouse városában az oktatók Michel Bouvard, a Saint-Sernin Bazilika orgonistája, a Párizsi Conservatoire orgonaprofesszora villámkurzusával hosszabbították meg a zeneakadémiai csapat Franck-projektjét. A település húsz orgonájából tizenegy műemléki védettségű. A Saint-Sernin Bazilika orgonáját Európa négy leghíresebb Cavaillé-Coll hangszere között jegyzik, amelyen Pálúr János korábban CD-felvételt is készített. A Franck-életmű betetőzését jelentő három korálhoz (Trois Chorals) Michel Bouvard további szempontokra, lyoni kollégájával nem mindenben egyező értelmezési lehetőségekre világított rá. Bouvard professzor emellett a Karthauzi Szent Péter-templom 1677-ből származó francia barokk orgonáján is meghallgatta a diákok előkészített Couperin-darabjait, beavatva őket a Magyarországon szinte teljesen ismeretlen francia barokk stílus előadási rejtelmeibe.

Jan Willem Jansen, a Toulouse-i Conservatoire nyugalmazott professzora hangszerbemutatót és rövid meghallgatást tartott a Musée des Augustins észak-német (Bach-Buxtehude) stílusban épített orgonáján. A Miasszonyunk-templom Puget-orgonáján Matthieu de Miguel, a templom orgonistája tartott bemutatót, majd Szabó Balázs minden regiszterre kiterjedő hangszerelemzése és Fassang László improvizációs gyakorlatai tették teljessé a tanulmányutat. 

A tanulmányút támogatói: Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszéke, Zeneakadémia Baráti Köre, Pikéthy Alapítvány, Laudes Organi Kulturális Alapítvány, Amitiés France-Hongrie, Rhône-Alpes

(Cikkünk Pálúr János és Ruppert István írása alapján készült)

 

Orgona tanulmányút, Franciaország – Michel Bouvard kurzusa (Fotó: Fassang László)
A képre kattintva galéria nyílik!
 
 
 
 

 

Az orgona nemcsak méretében, összetettségében különbözik a többi hangszertől, hanem abban is, hogy egy adott helyre, annak akusztikai körülményeire készül, ezért nincs két egyforma. A 19. század kezdetétől egyre jobban eltávolodott az egyházi elvárásoktól, hogy méretében és hangszíneinek gazdagságában felvegye a versenyt a szimfonikus zenekarral: kialakultak a vonósok, a fa- és rézfúvósok sokféleségét utánzó regiszterek. Ennek az új ideának a legnagyobb mestere a párizsi orgonaépítő, Aristide Cavaillé-Coll (1811–1899), aki az 1800-as évek közepétől Párizs és több nagyváros templomaiba is készített hangszereket. Ez az újfajta orgona pedig inspirálóan hatott a zeneszerzőkre, közülük is kiemelkedik César Franck (1822–1890), akinek különleges életművében zenetudósok szerint a szimfonikus darabjai orgonaszerűek, az orgonisták pedig a hangszerre írt kompozícióit zenekarszerűnek tartják.