Újabb két magyar Gramophone-díj
A kamarazenei kategóriában Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán, a versenymű-felvételek között pedig az Eötvös Péter nevével fémjelzett lemez lett a legjobb 2013-ban.
A klasszikus zene Oscarjaként számon tartott Gramophone-díjból kettő is a Zeneakadémiához kötődő kezekbe került 2013-ban. A nemzetközi zsűri a kamarazenei kategóriában Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán, a versenymű-felvételek között pedig az Eötvös Péter nevével fémjelzett lemezt tartotta érdemesnek az év legjobbjainak odaítélhető Gramophone-díjra.
A világ legrangosabb komolyzenei folyóiratának számító londoni Gramophone Magazine kritikusai 1977 óta adják át hanglemez-díjaikat. Idén több mint 800 korongból szűkítette először 66 (kategóriánként 6-6) lemezre a jelölteket a folyóirat, ebből választották ki a legjobbakat neves szakírók és kritikusok. A legfrissebb győztesek listáját 2013. augusztus 27-én tették közzé, rajta Kelemen Barnabás - a Zeneakadémia hegedűtanára - és Kocsis Zoltán közös Bartók-lemezével, melyet a kamara-kategóriában ítélték a legjobbnak. A Bartók Új Sorozat: I. és II. hegedű-zongoraszonáta - Szonáta hegedűre című, a Hungaroton gondozásában megjelent albumot a The Strad hasábjain Tim Homfray már megjelenését követően, 2013 májusában nagyra értékelte. „Kelemen Barnabás erőteljes felfogásban adja elő Bartók három szonátáját (amivel nincs egyedül). A Kocsis Zoltánnal együtt megszólaltatott I. szonáta rendkívüli teljesítmény, tele tűzzel és lendülettel. A sokrétű első tétel mindvégig lebilincselő élményt nyújt. A középső, kíséret nélküli Adagio tételben Kelemen hajlékony, visszafogott és fókuszált (bár a mikrofonok közelsége miatt a lélegzetvételek meglehetősen erősen hallhatóak). A finálé lehengerlő - Kelemen vonója alatt szinte sistereg a G-húr.”
A BBC Music Magazine ajánlója ugyanerről a lemezről vélte úgy, hogy „Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán szinte improvizációs szintű spontaneitással közelít Bartók rapszodikus művéhez, anélkül, hogy egy pillanatra is megfeledkezne a nehéz, komoly szellemi kihívást jelentő darab strukturális követelményeiről. Játékuk, mely kísérletező és szenvedélyes, a tónusok és a tagolásmód legszélesebb spektrumát vonultatja fel, a tombolóan agresszívtől (különösen a II. szonáta zárótételében) a rejtélyesen távolságtartóig (a baljós gyászének az I. szonáta lassú tételének közepén).” A már idézett Homfray szerint: „az utolsó ütemek mágikusan csengenek le, a sok variációban feltűnő nyitótéma utolsó, vad kirobbanásától az éteri hangzású utolsó akkordokig”.
A versenymű-kategóriában a csupa magyar művet felvonultató, a frankfurti Ensemble Modern, a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara és az ifjú moldáv hegedűművész Patricia Kopatchinskaja közreműködésével, Eötvös Péter dirigálásával rögzített dupla-album nyerte el a komolyzenei Oscart. A Gramophone-díj tekintélyes zsűrije a Bartók, Eötvös, Ligeti Violin Concertos címen a francia Naïve kiadónál megjelent lemezen Bartók Béla 1938-ban befejezett hegedűversenye, Eötvös Péter seven című műve, valamint Ligeti György 1993-ban befejezett hegedűversenye szerepel - mindhármukra méltán lehet büszke egykori Alma Materük, a Zeneakadémia is.
A díjakat 2013. szeptember 17-én, nagyszabású gálakoncert keretében adják át.