Ünnepélyesen megnyílt a felújított Kodály Intézet

Dr. Kutnyánszky Csaba, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese felidézte, hogy az alapítás óta eltelt ötven évben közel 60 országból 2000 hallgató érkezett a tanfolyamokra, és csaknem 5000 zenepedagógus vett részt a nyári szemináriumokon a Kodály Intézetben, amelynek missziója a Kodály-életmű nemzetközi megismertetése és Kodály nevelési elveinek nemzetközi adaptációja, valamint az, hogy a hazai ének-zene tanárok módszertani tudásközpontjaként működjön. Utóbbival kapcsolatosan hangsúlyozta: talán soha nem volt ilyen nagy szüksége a magyar zenepedagógusoknak szakmai segítségre, mint ma, egy változó világban, egy megváltozott társadalmi közegben, tapasztalva a gyermekek gyökeresen megváltozott tanulási attitűdjeit is. Erre a szakmai támogatásra és közösségépítésre az akkreditált továbbképzések is jó lehetőséget nyújtanak majd – emelte ki.

A rektorhelyettes hozzátette: az intézet maradéktalanul megfelel azon elvárásoknak is, hogy magas szintű kutatásokat végezzen a zenepedagógia és a zenetudomány területén, a kutatási eredményeket tegye közzé publikációk formájában, vállaljon szerepet a nemzetköziesítésben, továbbá mutasson innovatív megoldásokat a digitalizáció területén. Ezzel összefüggésben arról is beszélt, hogy az évtizedek alatt itt végzett hallgatók az egész világra kiterjedő, egyedülálló zenepedagógiai hálózatot hoztak létre, ami hozzájárult a szakmai együttműködésekhez és közösség-építéshez, valamint a Kodály-filozófia külföldi adaptációjához. Az intézmény mindemellett színvonalas programjai révén közvetlenül és szervesen kapcsolódik Kecskemét városának kulturális vérkeringésébe – mutatott rá. A rektorhelyettes kiemelte: a korszerűsítés és bővítés, a megújult és kibővült infrastruktúra, amely a 21. század technikai lehetőségeit kínálja, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Kodály Intézet a nemzetközi térben továbbra is meghatározó szerepet töltsön be. Dr. Kutnyánszky Csaba köszönetet mondott a kormánynak, a kecskeméti polgármesternek és önkormányzatnak, a felújítást tervező Mányi István Ybl-díjas építésznek, valamint a kivitelező Horváth Építőmester Zrt.-nek.

Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára a funkcionalitás és a gazdaságos üzemeltethetőség szempontjait hangsúlyozta, amelyeknek a felújított épület megfelel, így méltó környezetet nyújt az intézménynek. Mint kiemelte, komoly tervezési és kivitelezési munka zajlott, amelyben kiváló együttműködést tapasztalt a résztvevők között.

Csaba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára azt emelte ki, hogy a meghatározó fontosságú intézmény, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szerves részeként működő Kodály Intézet a zenepedagógia bástyája és tudásbázisa. A kodályi életmű nemzetközi bemutatása és terjesztése erősíti Magyarország presztízsét szerte a világban, a Kodály Intézet pedig a legmagasabb színvonalon járul ehhez hozzá immár közel fél évszázada – tette hozzá.

Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester azt hangsúlyozta, hogy a város olyan kiemelt műemléki felújításokhoz vette igénybe a Modern Városok Program támogatását, mint a Városháza, a Monarchia-korabeli Rudolf-laktanya és a Kodály Intézet otthonaként szolgáló egykori kolostor. A városvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a felújítás jelentős régészeti eredményeket hozott a feltárt Árpád-kori lakóház nyomaitól a középkori torony maradványáig, amelyek új fejezetekkel gazdagították Kecskemét történetét. Külön köszönetet mondott Dr. Vigh Andreának, a Zeneakadémia volt rektorának, valamint Rajk Juditnak, a Kodály Intézet igazgatójának a felújítás kapcsán végzett munkájukért és együttműködésükért. A polgármester végezetül ígéretet tett arra, hogy a következő öt évben is mindent megtesz a Kodály Intézet további részeinek felújításáért és bővítéséért.

Zárszavában Rajk Judit felidézte Erdei Péter, a Kodály Intézet első igazgatója elévülhetetlen érdemeit az intézmény felvirágoztatásában és évtizedes sikereiben, és hangsúlyozta, hogy a mostani felújítás még Nemes László Norbert igazgatósága alatt kezdődött el, és öt évig ő is koordinálta a munkálatokat. Mint kiemelte, a Zeneakadémia részéről Dr. Vigh Andrea rektorsága idején indult el a fejlesztés, aki Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterrel együttműködve nagyon sokat tett a sikeres befejezésért. Szintén köszönetet mondott a tervező Mányi István Ybl-díjas építésznek, valamint a kivitelező Horváth Építőmester Zrt.-nek.

Mint ismeretes, 2018-ban született döntés a Kodály Intézet korszerűsítéséről és bővítéséről a Modern Városok Program részeként. A több lépcsősre tervezett beruházás első ütemében 2024 őszére elkészült a műemléki védelem alatt álló kolostorépület teljes rekonstrukciója. A hazai és európai uniós forrásokból megvalósult felújítás terveit a Mányi Építész Stúdió készítette, a kivitelezést a Horváth Építőmester Zrt. végezte. Az akadálymentessé tett, korszerű gépészettel felújított épület a meglévőkön felül 12 újabb tanteremmel és a legmodernebb oktatási technológiákkal gazdagodott.

A régi feljegyzések, a ferences rend Historia Domusa szerint a Kodály Intézetnek otthont adó egykori kolostorépület több szakaszban épült a 18. század elején, beleásva a középkori Kecskemét városközpontjába. Így vált részévé az a középkori eredetű lőréses toronymaradvány, amely az egykori híres vásárok védelmét és a királyné útvámszedési céljait szolgálta. A kolostoron nem láthatunk a barokk korra jellemző díszítő elemeket, képzőművészeti emlékeket, kivételt képez a rokokó stílusú kőfaragás a hajdani ebédlő ajtaja körül, mely 1761-ben készült. A belső terekben nem voltak stukkódíszek, freskók, s a külső homlokzaton sem találhatók plaszticitást és árnyékhatást adó építészeti elemek.

Az épületet 1973–1975-ben a Bács-Kiskun Megyei Tanács alakíttatta át oktatási célokra, az építészeti terveket Kerényi József, az egyedi bútorok terveit Mezei Gábor készítette. Az Intézet hátsó udvarában az 1980-as évek elején a zenei szakkönyvtár és az audiovizuális stúdió részére új épület készült, ugyancsak Kerényi József tervei alapján.

A rekonstrukcióhoz kapcsolódó, alapos és hosszadalmas régészeti feltárások újraírták Kecskemét városának történelmét is. A Kodály Intézet alatt egy félig földbe mélyített, jelentős méretű lakóházat találtak, valamint további gödröket és cölöphelyeket, amelyekből egyértelműen egy Árpád-kori lakóházat azonosítottak. A régészeti munkák során az 1200-as évekre tehető kerámiákat, pénzérméket (a legfiatalabb pénzérme Ferenc József uralkodásának idejéből származik, 1859-ből, a legidősebb lelet pedig az 1300-as évek végére, az 1400-as évek elejére tehető), valamint a középkori Kecskemét egykori központjában álló torony földszintjének három elfalazott ablakát és a város legrégebbi temetőjét találták meg a szakemberek. Ennek a feltárásnak egy kis részletét az épület pinceszintjén mutatják be, és vezetéssel alkalmanként látogatható lesz.