Világhírű brit-kanadai Liszt-kutatót avatott díszdoktorává a Zeneakadémia

2025. május 8.

A szoros magyar szakmai kapcsolatokkal is rendelkező Alan Walker professzor a május 7-én megrendezett ünnepségen személyesen vette át az oklevelet, Liszt Ferenc életének és műveinek megismertetéséért végzett munkássága elismeréseként.

Dr. Kutnyánszky Csaba, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatási rektorhelyettese és Doktori Tanácsának elnöke köszöntőjében elmondta: Alan Walker a nemzetközi zenetudományi élet ikonikus alakja, és mérhetetlen hálával tartozunk neki monumentális művéért, a huszonöt év alatt létrejött, háromkötetes Liszt-életrajzáért. „Idén százötven éves a Zeneakadémia, amelynek alapításában tevékeny részt vállalt Liszt Ferenc, így az ünnepi év eseményei közé logikusan illeszkedik, hogy egy neves Liszt-kutató kap díszdoktori címet” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az intézmény kivételes esetekben ítéli oda ezt az elismerést: legutóbb, két évvel ezelőtt Sir John Eliot Gardiner karmester, azelőtt pedig, több mint húsz éve Yehudi Menuhin hegedűművész részesült benne. A díszdoktorok névsorában szerepel mellettük Bárdos Lajos, Kadosa Pál és Molnár Antal is.

Dr. Domokos Zsuzsanna, a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontjának nyugalmazott igazgatója laudációjában elmondta: Alan Walker professzor különösen gazdag szakmai életét és munkásságát szoros szálak fűzik Magyarországhoz. A hetvenes évek vége óta járt rendszeresen hazánkba, és szoros szakmai együttműködéseket épített ki neves szakemberekkel, mások mellett Eckhardt Máriával, Eősze Lászlóval, Hamburger Klárával, Somfai Lászlóval, Forrai Miklóssal, továbbá tartós kapcsolatot ápol a Zeneakadémia Liszt Múzeumával, amelyet adományokkal is segített – idézte fel. Arról is szólt, hogy Alan Walker munkái közül a grandiózus, hiánypótló, addig homályos életrajzi részleteket tisztázó és máig fontos forrásnak számító, háromkötetes életrajz mellett kiemelkedik több, szintén Liszt Ferenccel kapcsolatos kisebb műve, amelyekben hosszú évek kutatómunkájának eredményeként feltárt forrásokat publikált, többek közt vatikáni dokumentumokat is. Emlékeztetett arra, hogy míg a magyar fordításban is megjelent életrajzért 1995-ben megkapta a Pro Cultura Hungarica Díjat, kultúránkat gazdagító munkásságáért 2012-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át. „Walker professzor Liszt nemes jelleméről és művészi felelősségéről alkotott felfogása végigfut saját életművén is. Ahogy Liszt mondta: génie oblige, azaz a tehetség kötelez. Ez a meggyőződés nyilvánul meg Walker professzornak a mesterről szóló műveiben” – mondta Dr. Domokos Zsuzsanna.

Alan Walker professzor beszédében úgy fogalmazott: meglepődött, amikor értesítést kapott a díszdoktori címről, és rendkívül megtisztelőnek tartja ezt az elismerést. Örömét fejezte ki, hogy a Zeneakadémián lehet, és hogy az ünnepségen a háromkötetes életrajz magyar fordítói, Rácz Judit és Fejérvári Boldizsár, valamint a lektor, Eckhardt Mária is jelen vannak, továbbá külön üdvözölte Dr. Domokos Zsuzsannát. Felidézte a monográfia megírásának történetét, a kapcsolódó többéves kutatómunka különlegességeit, illetve a zeneakadémiai kapcsolatainak kialakulását, és hogy mivel koncertzongoristának készült, azt is: nem gondolta volna akkoriban, mennyi kalandot nyújthat a zenetörténet, végezetül köszönetet mondott ezért az emlékezetes délutánért.

Az ünnepségen Ránki Fülöp zongoraművész működött közre, két Liszt-darabot megszólaltatva.

Az esemény után Alan Walker a Zeneakadémia munkatársának arról, hogy miért választotta Liszt Ferencet fő kutatási témájának, elmondta: az a mondás járja, hogy aki életrajzot ír, abban egy önéletrajz igyekszik előtörni, és voltaképpen Liszt Ferenc „választotta” őt, nem fordítva. Ugyanis legkorábbi emléke az, hogy amikor gyermekkorában a zsebpénzét egy népszerű zsebkönyvsorozatra költötte, egyszer meglátta ezek között a Liszt-kötetet, és máig emlékszik az élményre, amit a zongoraművész-zeneszerző arcképe gyakorolt rá. Később, amikor már felnőttként a BBC zenei producereként dolgozott, a műsorvezetőknek háttérinformációkat kellett gyűjtenie egy Liszt-koncertsorozathoz, és rájött, nincs megfelelő ilyen kiadvány, legalábbis angolul – tette hozzá. Emellett az is motiválta, hogy népszerűsítse Lisz Ferencet, mert annak idején keveset játszották az Egyesült Királyságban, és úgy érezte, még a szakmai is negligálja. Szavai szerint ez vezette végül a döntésre, hogy megírja a nagymonográfiát, és ezért ment végül dolgozni a kanadai McMaster Egyetemre, mert bár szeretett volna az Egyesült Királyságban maradni, ott lett lehetősége úgy dolgozni, hogy közben legyen ideje a hosszas kutatómunkára. A kötetek megírásáról elmondta: mindenre kiterjedő és dokumentumokkal alátámasztott munkát szeretett volna letenni az asztalra, a világ több archívuma mellett ezért látogatott annak idején a Zeneakadémiára is. Arra a kérdésünkre, hogy számos rangos kitüntetése között mit jelent számára a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem díszdoktori címe, elmondta: rendkívüli és figyelemre méltó elismerésnek tekinti, hiszen világhírű intézményről van szó, amely idén ünnepli alapításának 150. évfordulóját, és a díszdoktori cím birtokosainak válogatott társaságába bekerülni igazi megtiszteltetés számára, és talán egész életében a legnagyobb elismerés.

ÉLETPÁLYA

Prof. em. Alan Walker 1930-ban született az Egyesült Királyságban, legismertebbek a Liszt Ferencről született művei, de írt Robert Schumannról, Frédéric Chopinről és Hans von Bülow-ról is. A Durhami Egyetemen diplomázott és doktorált, majd 1954 és 1960 között a University of London, 1958 és 1961 között a Guildhall School of Music oktatója volt, majd 1971-ig a BBC zenei részlegének munkatársaként dolgozott. A kanadai Hamilton városában lévő McMaster Egyetem professzorává nevezték ki 1971-ben, ahol tanszékvezetőként is tevékenykedett, 1995 óta pedig professor emeritus. Vendégtanára volt a City University in Londonnak, valamint számos alkalommal tartott órákat és előadásokat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.