Zárul a "Tiszta források a szabadidőben” projekt
Az Új Széchenyi Terv keretén belül közel 25 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete. Az Intézet az összeget a 2012/2013-as tanévben a közoktatásban résztvevő gyerekek óvodai és iskolai zenei oktatásának megújítására és fejlesztésére fordította.
Az Új Széchenyi Terv keretén belül közel 25 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) Kodály Intézete. Az Intézet az összeget a 2012/2013-as tanévben a közoktatásban résztvevő gyerekek óvodai és iskolai zenei oktatásának megújítására és fejlesztésére fordította.
Az Európai Unió az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával 24. 998. 184,- Ft összegű vissza nem térítendő támogatásban részesítette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-0089 „Tiszta források a szabadidőben” című projektjét, mely 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. között valósult meg.
A Zeneakadémia mint a hazai zenei élet centruma, kettős szerepet vállal: az intézmény a felsőfokú zeneművészeti oktatás mellett jelentős kulturális feladatot lát el a koncertpedagógia, illetve a zenei ismeretterjesztés területén. A projekt során az intézmény fő küldetésének tartotta az olyan tartalmas tanórán kívüli foglalkozások megszervezését, melyek a szabadidő kulturált eltöltésén túl a tehetséggondozás alapjait is megteremtik, lehetőséget teremtenek a gyermekekben rejlő potenciál felfedezésére. Az együttműködő iskolákban, óvodákban mindez heti szakkörök, illetve versenyek keretében jött létre.
Az iskolai szakkörökön 10, az óvodai szakkörökön pedig 6 tanuló vehetett részt, ahol a komplex személyiségfejlesztés, a többszólamú éneklés fejlesztése, intonáció, ízlésformálás, helytörténeti ismeretek elmélyítése, kreativitás, belső hallás fejlesztése, muzikalitás, önkifejezés és az esztétikai fogékonyság fejlesztése volt a cél. Az óvodás gyermekek a zene, népzene, néptánc, népi gyermekjátékokban rejlő lehetőségek felhasználásával, a zenei tevékenységek középpontba helyezésével fejleszthették személyiségüket.
A versenyek komoly felkészülést vártak el a gyermekektől, mely az önálló munkájukat, kiállásukat, előadás kultúrájukat és kommunikációjukat erősítette. Az alkalmak komoly lehetőséget teremtettek, hogy a gyerekek zenei képességeit, készségeit fejlesszék.
A Kodály Intézet összesen hat (négy kecskeméti és két komlói) intézménnyel kötött egy tanévre szóló együttműködési megállapodást. Az együttműködő kulturális vagy oktatási-nevelési intézményekben kilenc szakkör jöhetett létre az alábbi formákban: heti szakkör, tehetséggondozás-, fejlesztés valamint versenyek és vetélkedők. A szakköröket a tanórák után tartották, óvodákban 6 fős csoportok, iskolákban 10 fős csoportokkal indulhattak el. Témájuk az óvodai népi játékoktól kezdve egészen az iskolai kamarazenei szakkörig terjedt. Mivel a szakkörök legtöbb esetben kis létszámúak voltak, kiemelt lehetőség nyílt a tanulók egyéni képességeinek fejlesztésére is.
A pályázatnak köszönhetően a Kodály Intézet közel 2 millió forint értékben tudott vásárolni olyan szakkönyveket, melyek segítséget nyújtottak foglalkozásokon résztvevő pedagógusok és diákok számára.
Annak érdekében, hogy az óvodai és iskolai szakkörök még magasabb szinten folyhassanak, több művésztanár is részt vett a projektben. Az ő feladatuk részben az órák megfigyelésére és a szakmai tanácsadásra terjedt ki. Nagy örömünkre szolgált, hogy programhoz a magyar zenepedagógia olyan elismert szakemberei csatlakoztak, mint Barabás Edina, Dr. Gáll Ferencné Gróh Ilona, Kocsárné Herboly Ildikó, Thész Gabriella és Vakler Anna.
A különböző zenei szakkörök mellett sor kerülhetett zenei versenyek: népdaléneklési, kamaraéneklési, bicíniuméneklési és hangszeres versenyek megrendezésére is. A TÁMOP-projekt támogatásának köszönhetően a dobogós helyezést elért diákokat könyvutalványokkal jutalmazták.
A programban résztvevő iskolák több szempontból is nyertesei voltak a projektnek. Részben olyan szakköri munkát folytathattak, amelyek anyagi támogatására egyébként nem nyílt volna lehetőségük, versenyeket valósíthattak meg, amelyek finanszírozása az iskolák jelenlegi helyzetében mindig nagy nehézségekbe ütközik, de leginkább a művésztanárok részvétele tette jelentőségteljessé a pályázati programot. Segítségükkel a tanárok és óvodapedagógusok értékes szakmai tapasztalatokkal lettek gazdagabbak.
Mindez összhangban van a Kodály Intézet azon célkitűzésével, amelynek fontos része a magyar zenei közoktatás megújítása mind tartalmában mind módszereiben inspirálva az új Nemzeti Alaptanterv szellemisége által. A Kodály Intézet a következő néhány évben egy általános és középiskolákból, valamint gyermek és ifjúsági kórusokból álló partnerintézményi hálózatot kíván maga köré építeni, amelynek intézményi és egyéni tagjai igénylik a megújulást, s a Kodály Intézet támogatására tartanak igényt. Olyan partnerintézményeket és iskolákra van ehhez szükség, ahol az igazgatótól kezdve a fizika tanárig mindenki hisz a zenei nevelés erejében, s ehhez képes megfelelő erőket mozgósítani, ahol a Kodály Intézetben továbbképzésein képzett tanárok oktatnak és ahol a zenei alkotómunkához megfelelő légkör teremthető. A kialakuló rendszerben a Kodály Intézet biztosítja az iskolai zenepedagógiai programok szakfelügyeletét, a tanárok éves továbbképzését, s közösen megvalósítandó projekteket szervezne.
A Kecskeméti Kodály Intézet a 2013/2014-es tanévre is elnyert egy TÁMOP-os pályázatot, amely más iskolák számára és az azokban tanító zenepedagógusok számára is hasonló lehetőséget nyújt. A pályázat keretében az zenepedagógusok a legmagasabb színvonalú továbbképzésben részesülhetnek, az iskolák további szakköröket és zenei versenyeket rendezhetnek.