Budapest, 1903. március 5. – Palm Springs, 1991. február 17.
Amerikai operett- és operaénekesnő, fényes pályája azonban Magyarországról indult. Apja zsinagógai kántor és karnagy volt, első énekleckéit tőle kapta. A Zeneakadémián 1919 és 1924 között Szabados Bélánál, majd Hilgermann Lauránál tanult. Már zeneakadémistaként is feltűnt ezüstösen tiszta, instrumentális csengésű, amellett drámai feladatokra is alkalmas magas szopránjával, kivételes koloráló képességével.
1924 januárjában debütált a budapesti Operaházban Gilda szerepében. Ugyanebben az évben a Király Színházban sorozatban énekelte Médi szerepét a Három a kislány című operettben. Ezzel a szereppel egy csapásra a közönség kedvencévé vált; a Városi Színház is több előadásra szerződtette. Itt volt budapesti búcsúfellépése is, miután 1926-ban a berlini Staatsoperhez szerződött. Berlinben A varázsfuvola Éj királynőjeként mutatkozott be nagy sikerrel. Ehhez a társulathoz kötődik szenzációs fellépése A sevillai borbély Rosinájaként, a Traviata Violettájaként, valamint Az álarcosbál Ameliája szerepében. 1930 után elsősorban operetténekesnőként lépett a színpadra.
Kirobbanó sikerrel szerepelt Millöcker A koldusdiák című operettjében, amit Richard Tauber partnereként Lehár Ferenc A világ szép (Schön ist die Welt) ősbemutatója követett. Millöcker A Dubarry című operettjének Th. Mackeben-féle, a berlini tengernagyi palotában bemutatott átdolgozásában a címszerepet játszotta, 1932-ben részt vett Ábrahám Pál Bál a Savoyban című darabjának ősbemutatóján.
Mint népszerű operettdíva igen sok zenés film főszerepét játszotta, különösen miután a híres filmszínész, Gustav Fröhlich felesége lett.
1933-ig élt Berlinben; a nemzetiszocialisták hatalomátvétele után Bécsbe ment, 1936-ban pedig végleg az Egyesült Államokba távozott, ott folytatta operetténekesi és filmszínésznői karrierjét. Utolsó magyarországi fellépése a Filharmonikusok díszhangversenyén volt 1936 októberében: „az opera- és operettszínpad trillázó csalogánya, Alpár Gitta Hubay-, Liszt- és Lavotta dalok zenei köntösében bájolta el a közönséget" (Tóth Aladár).
Pályája összegzéseként elmondható, hogy nemzetközi mércével is figyelemre méltó könnyed, operaszínpadon is jól érvényesülő koloratúrhangját legszívesebben és legnagyobb sikerrel a operettszínpadon, illetve a szórakoztató zene különböző műfajaiban kamatoztatta.
Tóth Anna