Friedrich Ádám

Friedrich Ádám

Debrecen, 1937. december 19. – Budapest, 2019. december 8.

Kürtművész, professzor, egyetemi tanár.
 
Hajdúböszörményben járt általános iskolába, majd 1951-ben a miskolci konzervatóriumban kezdte zenei tanulmányait. 1956-ban felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. Tanárai Romagnoli Ferenc és Lubik Zoltán voltak.
 
A MÁV Szimfonikusok tagja 1958-tól, 1960-tól a Magyar Állami Hangversenyzenekar művésze, 1966-tól első kürtöse. A Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja. A Liszt Ferenc Kamarazenekar és Magyar Kamarazenekar első kürtöse, 1992-ben a cataniai Bellini Színház szólókürtöse, a trieszti Alpok-Adria kamaraegyüttes alapító tagja.
 
A Filharmónia Fúvósötös kürtművésze. Szólistaként is számos külföldi turnén vett részt, Európában turnézott Franciaországban, Lengyelországban, Németországban és Olaszországban, Európán kívül Japánban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában. Rádió- és hanglemezfelvételeket készített,1994-től a Nemzetközi Kürtszövetség elnökhelyettese, zenei zsűrik résztvevője. Szervezője és házigazdája volt az Első Magyar Nemzetközi Kürtfesztiválnak 1995-ben.
 
1971-ben kezdett tanítani a Budapesti VI. kerületi állami Zeneiskolában.1973-tól a Bartók Béla Konzervatórium, majd 1983-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola adjunktusa, docense, 1997-től egyetemi tanár. 1994–2002 között a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének docense, 2002–2004-ig főiskolai tanára.
 
Mesterkurzusokat tart itthon és külföldön, Ausztriában, Csehszlovákiában, Finnországban, Lengyelországban, Norvégiában, Portugáliában, Spanyolországban, Szlovéniában.
 
A Bartók rádió népszerű Muzsikáló délutánjának egyik műsorvezetőjeként szerepelt, valamint könyvet írt Réz-metszetek címmel. A személyes hangú jegyzetekben többek között ezeket írta tanításról, lemezfelvételekről:„Azért is jó volt viszonylag fiatalon elkezdeni a tanítást, mert akkor bizonyos fokig példaképe lehettem a tanítványaimnak, hiszen ha valamit nem hittek el, eljöhettek a koncertekre, s meghallgathatták, hogy nem bort iszom, s vizet prédikálok. Ez így volt a konziban eltöltött tíz esztendő alatt, sőt a Zeneakadémián is még hosszú évekig."„Vannak, akik régebbi felvételeiket, lemezeiket megtagadják, mondván, ezek már nem ők, ma már másképp, ma már jobban játszanák. Nekem nincs nagyon sok lemezem vagy felvételem, de minden, kürtömből így vagy úgy kiröppent, kiszakadt, kiszállt vagy kibukdácsolt hangomat vállalom. Füst Milánnal szólva: Ez mind én voltam egykor…"
 
Díjak, kitüntetések: Liszt-díj (1984); Érdemes Művész (1987); Ferencsik János Emlékdíj (1989); Bartók–Pásztory-díj (2010, 1987-ben zenekari tagként), Hajdúböszörmény díszpolgára-cím (2013).
 
Csanda Mária