Maklári József

 

Karnagy, egyetemi tanár, a KÓTA elnöke (1980–1990), a Nemzetközi Kórusszövetség (IFCM) magyarországi képviselője, az Európai Kórusszövetség (EFJC) alelnöke, a Liszt Ferenc Társaság alapító tagja. A Zeneakadémia középiskolai ének- és zenetanárképző szakán Bárdos Lajos, Vásárhelyi Zoltán, Werner Alajos, Harmath Artúr, Gárdonyi Zoltán és Szabolcsi Bence tanítványaként 1950-ben kapott diplomát. A Honvéd együttes karnagya 1949-től, 1957–1962-ig a Fővárosi Zeneiskolák szervezetének tanára, 1967-ig a Népművelési Intézet főelőadója, 1967-től tanított a Zeneakadémián kargyakorlatot, vezénylési gyakorlatot nyugalomba vonulásáig, 1993-ig.

 

1943-ban alapította a Váci Vox Humana énekkart, mellyel rendszeresen fellépett itthoni és külföldi zenei fesztiválokon, ahol számos díjat nyert. Először 1961-ben, a debreceni I. Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen kapott a kórus első díjat, majd az Arezzói Kórusversenyen ért el több alkalommal első helyezést. Rendszeresen részt vettek az Europa Cantat fesztiválokon, kezdetben egyedüli magyar kórusként, majd 1980-ban a kórus elnyerte a BBC által meghirdetett „Énekeljenek a népek” rádiós vetélkedőjének legrangosabb Ezüst rózsa-díját. 1963-tól egészen a 80-as évek végéig kétévente sor került az énekkar szervezésében Vácott a Dunakanyar Dalostalálkozóra.

 

Tóth József kórustag így emlékezik: „Maklári karnagy úr megtanította, dirigens kezével megértette: egy-egy mű titka miben rejlik….Ha majd megszólalnak a tavaszi madarak, arra a kórusműre kell gondolnom, amely Jannequin a cappella szerzeménye a XVI. századból. Benne az erdő madársereglete zengi az örömet. Ez az öröm – akkor, ott, a veszprémi pódiumon a hatvanas években nekünk az aranyfokozat-minősítést is jelentette, miután elénekeltük a Madarak énekét. Bárdos Lajos, a zsűri elnöke azt kérdezte: „Honnan van ekkora énekkultúrája a váciaknak?”

 

Ő maga ezt írta, visszaemlékezve Bárdos Lajosra, mit tanult tőle: „…gondozni, küzdeni, ha kell: harcolni igaz zenei értékeink megmentéséért, eredményeink megőrzéséért és a további fejlődés lehetőségeiért."

Munkásságáért 1967-ben Liszt-díjjal jutalmazták, majd 1975-ben Vác város fennállásának 900 éves évfordulóján elnyerte a város Pro Urbe kitüntetését.