Tokody Ilona

 

Saját bevallása szerint szerencsésen indult az élete, mivel „lateiner" családba született; apja, anyja középiskolai tanár volt, apja mellékesen hegedült, anyjának szép, magas szopránja volt, nagyanyjának jó öblös hangja, ha nem is énekelt… Egy ilyen családban a kisgyermeknek is „kulturálódni" kellett, minden műfajban. Elsőként a képzőművészet hódított, kiskorában országos gyermekrajzversenyt nyert. Az olvasás pedig végigkíséri életét: klasszikus költészet és mai próza egyaránt. Elsőként azonban és mindmáig: a zene, hétéves korától, olasz dalokkal.

 

Énektanulmányait Szegeden kezdte, ahol Berdál Valéria tanította. 1970 és 1976 között volt dr. Sipos Jenő növendéke a Zeneakadémián, ahol ének művésztanári és operaénekesi diplomát szerzett. 1972-ben – abszolút pontszámmal – nyerte meg a MTV Kodály Énekversenyét és még abban az évben felkérte Ferencsik János, hogy Simándy József és Komlóssy Erzsébet partnereként énekeljen Kodály Budavári Te Deumában. 1973-ban a Bánk bán II. felvonását (Melinda szerepét) énekelte ismét Simándy Józseffel a szombathelyi Iseumban. 1975-ben az Erkel Énekverseny dal kategóriájának női győztese lett. 1976-ban, az utolsó operavizsgán a Pillangókisasszony II. felvonásával szerepelt, amelyben barátnője, a tragikus sorsú Seregélly Katalin volt partnere. Szigorú önkritikával mérlegel, szelektál: mikor mire képes, mikor érdemes esetleg kockáztatni és mi az a pont, ahol a kockázat már hazárdjáték és nem szabad vállalni…

 

1976-tól a Magyar Állami Operaház tagja. Különleges színű szopránja elsősorban olasz operák szerepeinek megformálására teszik alkalmassá, de művészi sokoldalúságával épp olyan hihetővé teszi Mozart Cosí fan tuttéjának Fiordiligijét, mint századunk magyar operáinak – Durkó Zsolt Mózesének, Balassa Sándor Az ajtón kívüljének vagy Petrovics Emil Bűn és bűnhődésének – nőalakjait. Az Operaház különös zenei-énekesi gondossággal készült e művek bemutatójára. A hősoperák terjedelemre és zenei-szellemi súlyra is igényes főszerepeit emlékezetesen alakították a dalszínház vezető énekesei, akik között külön elismerést váltott ki annak idején Tokody Ilona alakítása a Durkó- és a Balassa-darabban.

 

A hazai zenei életben való tevékeny részvétele mellett számos külföldi operaszínpad évek hosszú sora óta megbecsült vendége Tokody Ilona. Énekelt szinte mindenütt a világon: Prágában, Hamburgban, Moszkvában, Münchenben, Liége-ben, Barcelonában, Las Palmasban, New York-ban a Metropolitanben, a bécsi Staatsoperben (Claudio Abbadoval), a londoni Covent Gardenban (José Carreras-szal és Placido Domingoval), a barcelonai Liceoban, a berlini Deutsche Operban (Giuseppe Sinopolival), a berlini Staatsoperban, Madridban a Teatro Real és a Teatro Zarzuela színpadán és Luciano Pavarottival Buenos Airesban, a Teatro Colonban. Széles repertoárjában különleges helyet foglalnak el és sok sikert hoztak az André Chenier, A zsidónő, a Don Carlos, A végzet hatalma, az Angelica nővér, a Bohémélet, a Gianni Schicchi főszerepei.

 

Magyarországon megjelent hanglemezein (például az Angelica nővér felvételen és a Verdi-Puccini szopránáriák válogatáson) egészen közel kerülhetünk művészetéhez. Képes ugyanis kizárólag zenei eszközökkel alakítani, jellemet formálni. A semleges tónustól a lángoló szenvedélyig izzik Angelica-figurája. Hangja magvas, fényes, de sűrűbbé, súlyosabbá és mélyebbé változik, ha szükséges. Operaszerepeken túl önálló hangversenyeket is adott New Yorktól Tokión át egészen Berlinig; énekelt 20.000-es közönség előtt hatalmas arénákban és előadta Kodály A csitári hegyek alatt című népdalfeldolgozását személyesen Margaret Thatcher és Tony Blair tiszteletére Londonban, a Westminster katedrálisban.