Született: 1955, Budapest
Tudományos fokozat, egyetemi beosztás: egyetemi adjunktus
Tanulmányok:
1962-1973: alapfokú zenei tanulmányok: Szentendrei Zeneoktatói Munkaközösség, majd a Szentendrei Állami Zeneiskola - Zongora és harmonika tanszak
Tanárai: Schmidt Jánosné, Szári Mihály, †Papp Tibor, †Frank Lajos
1973-1977: középfokú zenei tanulmányok: a budapesti konzervatórium, Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola - Orgona-zeneszerzés tanszak
Tanárai: †Virágh Endre (orgona), Lehotka Gábor (orgonaismeret), Szabó Zsuzsa, Kertész Lajos (zongora), Sz. Farkas Márta, Sólyom György (zeneirodalom), Sipos Éva (szolfézs), Tornyos György (zeneelmélet), Kocsár Miklós (zeneszerzés, összhangzattan)
1982: Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar - Ének-zene népművelés szak
Tanárai: Tillai Aurél, Jobbágy Valér (karvezetés), Lányi Péter (zongora), †Kígyós Sándor (esztétika),
Ujvári Jenő (művelődéselmélet, vezetéselmélet)
1981: Posztgraduális ösztöndíj keretében népzenei tanulmányokat folytatott a Belgrádi Egyetem
Etnomuzikológiai Fakultásán. Konzulense: Dragoslav Devič professzor
1997-1999: Műszaki Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Budapest - Közoktatási Vezető
szak, Konzulense: Bábosik István. Diplomamunkájában a klasszikus zene és a népzene
oktatásának sajátosságait, találkozási pontjait dolgozta fel.
Oktatói tevékenység:
1985: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – helyettesítő tanár
2002-: Budakalász, a Kalász Művészeti Iskola kinevezett igazgatója
2001: a Váci Zeneművészeti Szakközépiskolában nevéhez fűződik a tambura tanszak létrehozása
2000-2002: a Magyar Táncművészeti Főiskolán óraadó tanár
2007/2008 tanévtől: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - Népzene tanszak pengetős szakirányának oktatója
Közel két évtizedes múlttal kötődik a felnőttoktatás zene és táncművészeti ágához. "C" és "B" kategóriás tanfolyamokon, felsőfokú képzések során karvezetők, népdalkör-vezetők, gyermek-, és néptáncpedagógusok, koreográfusok több generációját tanította, vizsgáztatta országszerte (Sárospatak, Győr, Székesfehérvár, Zsámbék, Tata, Budapest), sőt Vajdaságban és Felvidéken is.
Kalászi és váci növendékei közül kimagasló sikereket a Söndörgő együttes tagjai (Eredics Salamon, Eredics Áron, Eredics Dávid, Buzás Attila, Wertetics Szlobodán, Bokros György) értek el. Megnyerték a Magyar Rádió II. Népzenei Versenyét, a Kulturális Örökség Minisztériumának különdíját, több ízben közreműködtek a táncháztalálkozó CD kiadványain, önálló albumuk is megjelent, sikerrel léptek fel a Zeneakadémián.
Zenekari tagság:
Zenei életpályája kezdetén a zongora-, és orgonajátékhoz, különösen pedig Bach zenéjéhez, és a kamaramuzsikáláshoz vonzódott. Ezzel párhuzamosan egyre szorosabb kötődése alakult ki a délszláv népzenéhez. Szentendrén, Pomázon, Budakalászon, Csobánkán, ahol felnőtt, a szerb családok máig megtartották nyelvüket, vallásukat, dalaikat, táncaikat, szokásaikat. Ehhez kapcsolódó élményei és származási motivációk hatására már ifjú korában bekapcsolódott e zenekultúra tudatos megőrzésébe.
A Vujicsics Együttes egyik alapító tagja, 1974-től vezetője. 1978 óta az Országos Filharmónia működési engedélyének birtokában, gyakorlatilag változatlan zenekari tagsággal működnek. Megszámlálhatatlan hazai és külföldi koncert sikere, szakmai elismerések sora bizonyítja, hogy az együttes kiérlelt művészi koncepciója – az autentikus népzene hagyományhű zenei feldolgozása és igényes megszólaltatása – magasrendű kamarazenei élmények hordozója, forrása. A Vujicsics együttes, több mint 30 éves folyamatos működése során előadói és alkotói sikereivel, nagy hatással képviselte nemzetközi és országos rendezvényeken a szülőföld értékes hagyományait. Gyűjtő, tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége révén együttese a népzenei mozgalom élvonalbeli szakmai műhelyévé vált, erősítve a magyarországi szerbek és horvátok zenei önismeretét, országosan is lendületet adva a hagyományőrzésnek, az intézményes népzeneoktatásnak, az integratív művészeti nevelés térhódításának.
Felvételek:
Számos népzenei együttes és szólista hanglemezfelvételeinek közreműködője:
Kalyi Jag, Los Andínos, Vents d' Est, Ökrös, Zengő, Söndörgő, Fonó (Hegedős), Kárpátia, Kobzos Kiss Tamás, Écsi Gyöngyi, Palya Bea, Villő.
További hanglemezek, melyek felvételében, kiadásában, szerkesztésében számos esetben gyűjtői, szerzői-feldolgozói tevékenységgel meghatározó szerepet vállalt:
1992: Croatian folksongs and dances
1981: Vujicsics Együttes: Délszláv népzene LP – elnyerte „Az év hanglemeze" díjat
1986: Somogyi szomszédok
1987: Szerb és horvát népzene – megjelent Európa több országában, Japánban és az USA-ban is
1997: Samo sviraj" CD
1999: Vujicsics 25" – Ünnepi koncert a Zeneakadémián CD
2000: Vujicsics Együttes: Délszláv népzene CD
2001: "Podravina" – Dráva menti horvát táncok CD
2000: "Együtt a jövőnkért" – A Kalász Művészeti Iskola bemutatkozó, jótékonysági CD-je, többek között a
Vujicsics Egyesület támogatásával és kiadásában
2002: Jávor kórus: „СЕНТАНДРЕЈСКА СЛАВА" a Szentendrei szerb búcsú liturgiája
2004: A forrásközléseket közreadó IZVOR sorozat keretében, melynek szerkesztője vagyok: Bartók Béla szerb
népzenei gyűjtése – Fonogramok a Bánátból 1912 (CD EXTRA: CD-AUDIO és CD-ROM egyben 2004)
2004: Horvát népzenei hagyományok Magyarországon I. CD
2004: Horvát népzenei hagyományok Magyarországon II.CD
2004: Kalászi kánta –hét éves a Kalász Művészeti Iskola – dupla CD
Szakmai tevékenység:
A népzene-, a néptánc-tudomány, a Táncház mozgalom korszakos eredményei a magyar néphagyomány elkötelezettjévé is tették.
1982-2006: egykori Népművelési Intézet, jogutódja, a Magyar Művelődési Intézet munkatársa - a teljes
hangszeres népzenei terület szakmai módszertani, oktatási kérdéseivel, kisebbségi
vonatkozásaival foglalkozott.
1990–1992: Magyar Rádió Zenei Főosztály - szerkesztő
1994–1996: a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ - zenei munkatárs
Előadásokat tartott a Fővárosi Pedagógiai Intézetben, Sárospatakon a Művészeti Nevelési Konferencián (1999), az Óbudai Népzeneiskolában, a Budapesti Tanítóképző Főiskolán. Számos alkalommal volt népzenei, néptánc minősítő rendezvények, országos művészeti, tanulmányi versenyek zsűritagja, elnöke, pályázatok kurátora.
Lektora volt a középfokú népzenei alaptanterveknek, vezetőszakértője az alapfokú, zeneiskolai népi hangszeres oktatás tantervi programjának, a középfokú szakvizsga anyagának.
Szakmai tevékenységének eddigi legkiemelkedőbb eredménye, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2007-ben megkezdte működését a Népzenei Tanszak. A történelmi jelentőségű áttörést eredményező sikeres stratégia kimunkálásában, a tanszék létrehozatalában, a szakirányok akkreditációjában kezdeményező és meghatározó szerepet vállalt. Dr. Batta András és Richter Pál közvetlen munkatársaként 2003-tól részt vesz a szakalapítást előkészítő munkacsoport munkájában.
Egyéb szakmai tevékenység:
A 70-es évektől kezdeményezője és aktív résztvevője Szentendrén, Budakalászon, Pomázon, Csobánkán élő szerbek hagyományaihoz kapcsolódó zenei rendezvényeknek. (Szentendrei Nyár, Szentendrei Teátrum. Szentendrei búcsú, Vujicsics Táncház, Vujicsics koncertek a Barcsay Múzeum udvarán, Vujicsics Emlékfesztivál). Elindítója, alapítója volt a közösségi rádiózásnak (Civil Rádió). Főszerkesztője a Budakalászról sugárzó Fesztivál Rádiónak (1995), művészeti vezetője a szentendrei Duna Rádiónak (1995–1996).
Bartók Béla korai szerb fonográf felvételeit, a század-eleji gramofonlemezek és Vujicsics Tihamér gyűjtéseinek népdalanyagát jelenleg is kutatja, hogy az oktatás számára nélkülözhetetlen forrásanyag kiadását előkészítse. A Zeneakadémia Nagytermében 2002 tavaszán megrendezett, nagysikerű koncertsorozat is e gyűjtések közreadására épült.
Főbb publikációk:
Legfontosabb, – az oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó – 18 esztendőt (1982-2000) felölelő munkája, az intézményes népzeneoktatás kísérleti tananyag kiadványainak a „Népzenei füzetek" sorozatnak a szerkesztése.
A 24 kötetet számláló sorozat – Rajeczky Benjamin: A népzenekutatás története c. tanulmányával indult el. A folytatás a fiatal kutató nemzedék több évtizedes munkájának, tapasztalatának eredménye: korszerű szemléletű, hangzó melléklettel közreadott népihangszer iskolák, példatárak, melyek az ujjrendet, vonózást, fogásokat, néprajzi, társművészeti vonatkozásokat, ornamensek, díszítések kivitelezésének törvényszerűségeit didaktikai felépítésben közlik.
1985-től a „Táncház-népzene" hanglemezpályázat lebonyolítója, 1989-től a Táncháztalálkozók LP és 1993-tól 1999-ig CD lemezeinek szerkesztője és többnyire zenei rendezője is volt.
Tagságok:
Európai Folklórközpontért Egyesület
1998-: Vujicsics Kulturális Művészeti és Hagyományőrző Egyesület – elnök
2002-: Kalász Művészeti, Nevelési Alapítvány
1995: Testvérmúzsák Alapítvány – alapító tag
Szentendréért Közalapítvány - kurátor
Dunakanyar Pedagógiai Szövetség - elnökségi tag
Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet - elnökségi tag
Díjak, kitüntetések:
a Vujicsics Együttessel:
1976–1977: Ki mit tud?
1986: PRO URBE SZENTENDRE
1997: Pomázért Emlékérem
1998: a Szerb Országos Önkormányzat Szent Száva díja
1999: Líra-díj
1999: Pest Megye Művészetéért
1999: Kisebbségi díj
1999: eMeRTon-díj
2005: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Miniszteri Elismerő Oklevél
2006: Balkán Hangja Díj
Díjak:
2003: Pest Megye Művészetéért
2006: Weiner Leó Zenepedagógiai Díj
2013: Nemzetiségekért Díj
2014: Kossuth Díj
Elérhetőség: gabor[kukac]vujicsics.hu