Vikárius László

 

Bartók. 1881–1945, szerk. Vikárius László, grafika: Virágvölgyi András ([Budapest]: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Külügyminisztérium együttműködésében, [2006]), 20. old. – angol, francia, német, olasz, orosz, portugál, spanyol fordításban is.

Bartók és Kodály / Bartók and Kodály – Anno 1910, kiállítási katalógus / An Exhibition Catalogue, szöveget írta és szerk. Vikárius László és Baranyi Anna (Budapest: MTA Zenetudományi intézet – Timp Kiadó, 2010), 88 old.

A folklorista Bartók / Bartók the Folklorist, kiállítási katalógus / An Exhibition Catalogue, szövegét írta és szerk. Vikárius László (Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma, 2014), 48 old.

A zongorázó Bartók / Bartók the Pianist, rendezte / curated by: Vikárius László, Büky Virág (Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma, 2017), 80 old.

Bartók Correspondence, szerk. Vikárius László, Pintér Csilla, Schmidt Zsuzsanna (2015)

 

Kroó György (szerk.): Bartók Béla (1881–1945). CD-ROM. Szakértő: Vikárius László. Budapest: Magyar Rádió, 1995; a mindeddig kiadatlan angol változat szerkesztője: Vikárius László

Kárpáti János (szerk.): Bartók and Arab Folk Music / Bartók és az arab népzene. CD-ROM. Társszerkesztő: Vikárius László. Budapest: Magyar UNESCO Bizottság, Európai Folklór Intézet, MTA Zenetudományi Intézet, 2006

Pávai István, Vikárius László (szerk.): Bartók Béla élete – levelei tükrében, Bartók Béla levelei, Szerk. Demény János, Bartók Béla családi levelei, Szerk. ifj. Bartók Béla és Gombocz Adrienne, ifj. Bartók Béla: Apám életének krónikája összegyűjtött digitális kiadása. MTA Zenetudományi Intézet – Hagyományok Háza, 2007

 

Mező Imre – Vikárius László (szerk.): Franz Liszt: Transkriptionen VII. Grand Septuor de Beethoven [...] 6 Präludien und Fugen für Orgel von Johann Sebastian Bach [...] (= Neue Ausgabe. Sämtliche Werke. Serie II. Freie Bearbeitungen und Transkriptionen für Klavier zu zwei Händen, Band 22). Budapest: Editio Musica, 1997
Vikárius László, a közreadó munkatársa Lampert Vera: Bartók Béla, For Children for Piano, Early Version and Revised Version / Gyermekeknek zongorára, Korai és átdolgozott változat / Für Kinder für Klavier, Frühfassung und revidierte Fassung, Béla Bartók Complete Critical Edition, volume 37 / Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása, 37. kötet / Béla Bartók kritische Gesamtausgabe, Band 37. München: G. Henle Verlag, Editio Musica Budapest, 2016, 397 oldal
Vikárius László és Lampert Vera (közr.), Bartók: Für Kinder I–II. Urtext. München: G. Henle, Budapest: Editio Musica Budapest, 2017, VIII+54 és VII+52 oldal

 

Gombocz Adrienne - Vikárius László: „Twenty-Five Bartók Letters to the Arányi sisters, Wilhelmine Creel and Other Correspondents. Recently Acquired Autograph Letters in the Budapest Bartók Archives", Studia Musicologica 43/1–2 (2002), 151–204. old.

„Denijs Dille: Interview with Béla Bartók (1937), Introduction by László Vikárius", Hungarian Heritage, Vol. 7, Nos. 1–2 (2006 [2007]), 11–18. old.

„Bartók az integritás válságának idején: Két Bartók-írás Budapest zeneéletéről (1920/21)", Muzsika 50/7 (2007. július), 8–13. old.
„Remembering Bartók: John Moseley Talks with Elisabeth Klein”, bevezetés és jegyzetek: Vikárius László, The Hungarian Quarterly vol. 51, no. 200 (Winter 2010), 116–128.

 

„A Boethius-Fragment". In László Dobszay et al. (szerk.): Cantus planus 1988. Budapest: Hungarian Academy of Sciences, Institute for Musicology, 1990, 245–256. old.

„Bartók-Libretti in English Translation". The New Hungarian Quarterly Vol.31 No.120 (Winter 1990), 158–161. old.

„'Pro cognicione cantus'". In László Dobszay et al. (szerk.): Cantus planus 1990. Budapest: Hungarian Academy of Sciences, Institute for Musicology, 1992, 141–161. old.

„Béla Bartók's Cantata Profana (1930): A Reading of the Sources". Studia Musicologica 35/1–3 (1993–94), 249–301. old., magyarul: „A Cantata profana (1930) kéziratos forrásainak olvasata". In Zenetudományi dolgozatok 1992–94. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, 1994, 115–159. old.

„Bartók and the Words of His Cantata". The Hungarian Quarterly Vol.36 No.139 (Autumn 1995), 61–69. old.

„Hasonlóságok és Kontrasztok – Bartók Ravel-Hommage-a?". In Zenetudományi dolgozatok 1995–1996. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, 1997, 243–274. old.

„Bartók a népzene hatásáról". Magyar Zene 37/2 (1999), 161–175. old.

„Musikalische Botschaften für eine junge Frau? Béla Bartóks Meraner Variationen für Klavier". In Ewald Kontschieder–Josef Lanz (szerk.): Meran und die Künstler. Musiker, Maler, Poeten in einem Kurort. 1880–1940. Bozen: Verlaganstalt Athesia, 2001, 99–112. old. – Olasz fordítás: „Messaggio musicale per una giovane donna? Le giovanili Variationi per pianoforte di Béla Bartók". In Ewald Kontschieder–Josef Lanz (szerk.): Artisti a Merano. Musicisti, poeti, pittori in un Kurort. 1880–1940. Bolzano: Casa Editrice Athesia, 2001, 99–112. old.

„A 'szentimentalizmus hiánya' Bartóknál". Zenetudományi dolgozatok 2001–2002. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2002, 235–257. old., angolul: „Bartók and the Ideal of a 'Sentimentalitäts-Mangel'", International Journal of Musicology 10 (2000), szerk. Elliott Antokoletz – Michael von Albrecht (Frankfurt am Main: Peter Lang, 2006), 197–242. old.

„The Sources of Béla Bartók's Opera Duke Bluebeard's Castle (1911): The Fascinations of Balladry". In Primož Kuret (szerk.): Musical Theatre – Yesterday, Today, Tomorrow. The 100th Anniverswary of the Birth of Composer Danilo Švara. 17. slovenski glasbeni dnevi. 17th Slovenian Musical Days. April 9–12, 2002, Ljubljana, Slovenia. Ljubljana: Festival Ljubljana, 2003, 109–123. old.

„Ötös ritmika Bartók zenéjében". Magyar Zene XLI/2 (2003. május), 181–208. old.

„Bartók's Neo-Classical Reevaluation of Mozart". In Dobszay László et al. (szerk.): The Past in the Present. Papers Read at the IMS Intercongressional Symposium and the 10th Meeting of the Cantus Planus. Budapest & Visegrád, 2000. Budapest: Liszt Ferenc Academy of Music, 2003, 1. köt., 473–498. old.

„Nationalism Rejected or Transformed? Béla Bartók's Unconventional Contribution to the Chorus Literature". In Primož Kuret (szerk.): Choral Music and Choral Societies, and Their Role in the Development of the National Musical Cultures. 18. slovenski glasbeni dnevi. 18th Slovenian Musical Days. April 22–25, 2003, Ljubljana, Piran, Slovenia. Ljubljana: Festival Ljubljana, 2004, 180–198. old.

„Adalékok az 1. bagatell recepciótörténetéhez", Magyar Zene XLII/3–4 (2004. október), 447–460. old.

„The Expression of National and Personal Identity in Béla Bartók's Music", Danish Yearbook of Musicology 32 (2004), 43–63. old.

„Dido per musica", in Ferenczi Attila (szerk.): A rejtélyes Aeneis. Párbeszéd-kötetek 2. Budapest: L'Harmattan, 2005, 147–188. old.

„Backgrounds of Bartók's 'Bitonal' Bagatelle". In Vikárius László — Lampert Vera (szerk.): Essays in Honor of László Somfai on His 70th Birthday: Studies in the Sources and the Interpretation of Music. Lanham, Maryland: Scarecrow Press, 2005, 405–423. old.

„Bartók's Late Adventure with Kontrapunkt", Studia Musicologica 47/3–4 (2006), 395–416. old.

„Bartók – pour les enfants", Revue Musicale Suisse No. 1 (Janvier 2007), 5–6. old.

„Erinnern an die 'Stimmung' der Sache:. Das Konkrete und das Schwebende im Komponieren Bartóks", in Resonanzen. Vom Erinnern in der Musik, hrsg. Andreas Dorschel, Studien zur Wertungsforschung 47. Wien: Universal Edition, 2007, 162–184. old.

„Von einem 'unbeschreiblichen' Geist. Bartók, Sechs Streichquartett", Österreichische Musikzeitschrift, 62. Jg., 5 (2007), 22–29. old.

„Bartók in 1915—a Photographer of the Home Front", Hungarian Heritage, Vol. 7, Nos. 1–2 (2006 [2007]), 45–64. old.

„Bartók, Kodály and Salome: The origins of a Bartókian 'Hallmark'", The Hungarian Quarterly, Vol. 48, No. 187 (Autumn 2007), 124–137. old.

„Könyörgő apa? avagy Hogyan szólította meg szarvassá vált fiait az ő édes apjuk? Egy javítás a Cantata profana kottaszövegéhez", Muzsika 50/10 (2007. október), 20–26. old.

„Bartók és Kodály – egy barátság anatómiája", Muzsika 50/12 (2007. december), 7–14. old.

„Bartók: 'Medvetánc'", Magyar Zene 46/1 (2008. február), 31–49. old.

„Bartok contra Moller or A Hidden Scholarly ars poetica" The Musical Quarterly 2008; doi: 10.1093/musqtl/gdn004; The Musical Quarterly 90/1 (Spring 2007), 43–71. old.

„Ein radikaler Richard-Strauss-Jünger in Budapest: Béla Bartók", in München – Budapest, Ungarn – Bayern. festschrift zum 850. Jubiläum der Stadt München, hg. Gerhard Seewann und József Kovács = Danubiana Carbathica, Bd. 2 (49) (2008), 215–242., 360–371. old.

„A novarum rerum cupidus in Search of Tradition: Béla Bartók's Attitude towards Modernism", Rethinking Musical Modernism: Proceedings of the International Conference Held from October 11 to 13, 2007, ed. Dejan Despić, Melita Milin (Belgrade: Institute of Musicology, 2008), 131–154. old.

„Bartók: 'Bear Dance'", Studia Musicologica, 49/3–4 (September 2008), 341–368. old.

„Kodály: A rossz feleség balladája", Magyar Zene 46/3 (2008), 261–274. old.
„Kodály: A rossz feleség balladája", Magyar Zene 46/3 (2008), 261–274. old.

„A zenetörténet antológiája vagy régi zenetörténet-írás? Megjegyzések Bartha Dénes munkájának eredeti kiadásához”, Magyar Zene 47/1 (2009), 33–54.
„A ’Bartók’-pizzicatóról, egy különös akkordról és A csodálatos mandarin kéziratairól”, 1. rész: Muzsika 52/8 (2009. augusztus), 8–11., 2. rész: Muzsika 52/9 (2009. szeptember), 31–35.
„Les documents originaux de la collection algérienne de Béla Bartók”, in Anthropologie et musiques. Travaux du Centre national de recherches préhistoriques anthropologiques et historiques. Nouvelle série No 6 (CNRPAH 2008 [2009]), szerk. Mehenna Mahfoufi, Hadj Miliani, Salim Khiat, 175–199.
„Bartók egy zenei poénjáról: Az 5. kvartett Allegretto con indifferenza epizódjának értelmezéséhez”, Magyar Zene 48/1 (2010 február), 49–58.
„Bartók and Folklore”, Infernal Dance: Inside the world of Béla Bartók, szerk. Malcolm Gillies, http://www.philharmonia.co.uk/bartok/notes_and_articles, 7 oldal; Infernal Dance: Inside the World of Béla Bartók. Philharmonia Orchestra, Souvenir programme, ed. Malcolm Gillies, David Pear (London: Cantate Programme Publications, 2010), 24–27.
„Béla Bartók als Pianist und Interpret eigener Werke (Zusammenfassung)”, Traditionen des Klavierspiels: Ungarn. Symposiums-Bericht, hg. Klara Harrer-Baranyi, Karin Wagner (Wien: Universität für Musik und darstellende Kunst, 2011), 56–62.
„Bartók, a rapszódosz – Liszt örökében?”, Előadás a Magyar Tudományos Akadémia éves közgyűlése keretében megrendezett ünnepi Liszt-ülésszakon, Magyar Tudományos Akadémia Felolvasóterme, 2011. május 5.
„Béla Bartóks Beziehungen zu Österreich”, Gemeinsame Vergangenheit – gemeinsame Zukunft? Musikalische Beziehungen Österreichs zu den neuen EU-Nachbarn Tschechien, Slowakei und Ungarn: Bruckner-Symposion 2006/Bericht, hg. Theophil Antonicek, Andreas Lindner, Klaus Petermayr (Linz: Anton Bruckner Institut, 2011), 59–84.
„’Mourning Song’ and the Origins of Bartók’s Arrangements of Slovak Folk Songs ’for Children’ ”, Musicologica Istropolitana VIII–IX (Bartislava: Univerzita Komenského, Filozofická fakulta, Katedra hudobnej vedy, 2009–2010 [2011]), 91–120.
„A Pleading Father? A Correction in the Sources of Béla Bartók’s Cantata profana”, Bulgarian Musicology XXXV/3–4 (2011 [2012]), 177–194.; bolgár összefoglaló: 219–223.
„Ecce nomen domini és Isti sunt due olive: Stílus és szimbolika Guillaume Du Fay két ’koronázási’ motettájában”, Magyar Zene 50/1 (2012. február), 5–29.
„Bartók ’Halotti ének’-e és a ’szlovák’ Gyermekeknek születése”, Zenetudományi Dolgozatok, szerk. Kiss Gábor (Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2012), 233–269.
„Két ajándék – Bartóktól: Adalékok a zeneszerző portréjához”, in Részletek az egészhez: Tanulmányok a 19. és 20. század magyar zenéjéről. Emlékkönyv a 80 éves Bónis Ferenc tiszteletére, szerk. Ittzés Mihály (Budapest: Argumentum – Kodály Archívum, 2012), 220–231.
„’Kanásznóta’ és ’Kanásztánc’. Bartók: Gyermekeknek, II. füzet, XXXIX és XLII”, in Tükröződések: Ünnepi tanulmánykötet Domokos Mária népzenekutató-zenetörténész tiszteletére, szerk. Szalay Olga (Budapest: L’Harmattan, 2012), 725–749.
„Bartók Cantata profanájának kritikai közreadásáról”,
„Resurrexi. Szent Ágoston és a húsvéti introitus”, Magyar Egyházzene XX/2 (2012/2013), 165–176.
„Bartók’s Bulgarian Dances and the Order of Things”, Studia Musicologica 53/1–3 (2012 [2013]), 53–68.
„Béla Bartók Studying Kuhač’s Collection”, in Franjo Ksaver Kuhač (1834–1911): Musical Historiography and Identity, ed. Vjera Katalinić, Stanislav Tuksar (Zagreb: Croatian Musicological Society, 2013), 103–120. Ugyanaz horvátul: „Béla Bartók proučava Kuhačevo zbirku”, preveo s engleskog/ford. angolból/trans. from English Stanislav Tuksar, Arti Musices. Hrvatski muzikološki zbornik/Croatian Musicological Review 44/1 (2013), 29–49.
„Intimations through Words and Music. Unique Sources to Béla Bartók’s Life and Thought in the Fonds Denijs Dille (B-Br)”, Revue Belge de Musicologie/Belgisch Tijdschrift voor Muziekwetenschap LXVII (2013), 179–217.
„A csodálatos mandarin átlényegülései: A Bartók-mű keletkezéstörténeti műalakjainak és variánsformáinak kritikai közreadásáról”, előadás az MTA I. Osztályának „Kritikai közreadásaink legújabb eredményei” címmel megrendezett tudományos ülésén, MTA székháza, 2013. május 9.
„A csodálatos mandarin átlényegülései: A műfajválasztás jelentősége Bartók pantomimjának keletkezéstörténetében”, Magyar Zene LI/4 (2013. november), 410–444.
„’Karóval jöttél, nem virággal’: A horror quotidiani Bartók művészetében”, in Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére: Tanulmányok, emlékírások, hommage-ok, szerk. Berlász Melinda és Grabócz Márta. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2013, 263–269.
„Béla Bartók ako teoretik” [Béla Bartók as a music theoretician] (Alžbeta Rajterová), Slovenska Hudba XXXIX/4 (2013), 340–353.
„Gyűjteménygondozás és kutatás a Bartók Archívumban”, Zenetudományi Dolgozatok 1978–2012. 35 éves jubileumi kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2014, 231–248.

„Bartók levelei Gombossy Klárához (1916): egy életszakasz megkerülhetetlen forrásai” (2015. április 21.)
„’Valse mely inkább mazurka’: A Bartók–Reschofsky Zongoraiskola zeneakadémiai bírálata”, in Szekvenciáktól szimfóniákig: Tanulmányok Liszt, Bartók és Ligeti 140 éves Zeneakadémiája tiszteletére, szerk. Dobszay Ágnes, Domokos Zsuzsanna, Péteri Lóránt, Vikárius László. Budapest: Rózsavölgyi, 2015, 165–184.
„Die Folklore-Tradition als Musikgeschichte. Gemeinsame und divergierende Ideen in den Schriften von Béla Bartók und Zoltán Kodály”, in Konzeptionen des musikalischen Denkens in der eropäischen Musikwissenschaft des 20. jahrhunderts (anlässlich des 100. Geburtsjahres von Jozef Kresánek). Hg. Markéta Štefková. Bratislava: Ústav hudobnej vedy SAV, 2014 [2015], 191–208.
„Die Idee einer »transsubstantiierten Volksmusik« in der Solosonate für Violoncello op. 8 (1915)”, Zoltán Kodálys Kammermusik, Studien zur Wertungsforschung, Bd. 57, hg. v. Klaus Aringer. Wien: Universal Edition, 2015, 155–178.
„Von ’Beethoven und die Ungarn’ bis zum „ungarischen Beethoven”: Zu Béla Bartóks Beethoven-Rezeption”, in Beethoven-Rezeption in Mittel- und Osteuropa. Bericht über die Internationale Musikwissenschaftliche Konferenz vom 22. bis 26. Oktober 2014 in Leipzig, hg. Helmut Loos, Redaktion Klaus-Peter Koch (Leipzig: Gudrun Schröder Verlag, 2015 [2016]), 82–95.
„Sacru sau profan? Despre Cantata lui Bartók”, Observator Cultural, nr. 820–821 (562–563) 28 aprilie–11 mai 2016, Supliment, IV–V.
„»Real« and »Imaginary« Folklore in Béla Bartók’s Music”, Hacettepe Univesity: The International Bartók Music Festival and Symposium, ed. Yeşim Alkaya Yener with Irem Egriboz Bozkurt. Ankara: Hacettepe University, 2016
„Béla Bartók als Musiktheoretiker”, Musicologica Istropolitana XII (Bratislava: Univerzita Komenského, 2016), 129–150.
„Béla Bartók’s Correspondence”, Archival Notes, fondazione Cini, Online Publishing
„Vom Volkslied zur Komposition: Die Entstehung von Bartóks Esquisses Nr. V”, Musiktheorie 31/3 (2016), 311–321.
„Bartók hegedűversenyei / Bartók’s Violin Concertos”, Bartók World Competition & Festival: Violin 2017 (Budapest: Liszt Academy, 2017), 56–63.
„Béla Bartók: Harvard lectures”, Lexikon: Schriften über Musik, Bd. 1. Musiktheorie von der Antike bis zur Gegenwart, hg. Ullrich Scheideler, Felix Wörner (Kassel: Bärenreiter, 2017), 45–47.
„Inter arma moderna non silent musae: Bartók during the Great War”, Revue Belge de Musicologie / Belgisch Tijdschrift voor Musikwetenschap LXXI (2017), 209–225.
„Zur Deutung von Dokumenten kompositorischen und analytischen Denkens: Béla Bartóks Arbeit mit zyklischen Themen”, Zeitschrift der Gesellschaft für Musiktheorie 14/2 (2017); nyomtatásban: Zeitschrift der Gesellschaft für Musiktheorie 14. Jahrgang (2017) (Hildesheim: Georg Olms, 2018), 243–261.
„’Zefiro torna’: Petrarca és a petrarkizmus Monteverdi két kompozíciójában”, Magyar Zene 55/4 (2017), 393–410.
„Utószó”, in Bartók Béla, Szerb és bolgár parasztzene a Bánátból / Musique paysanne serbe et bulgare du Banat, hasonmás kiadás (Budapest: Vujicsics Egyesület, 2017), 31–35. (szerb fordítás: 36–41.)
„»Felnőtteknek«: Bartók Gyermekeknek című sorozatának kritikai közreadásáról”, Zenetudományi Dolgozatok 2015–2016 (Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2018), 204–230.
„Meisterhaftes Klavierspiel unter widrigen Umständen. Die CBS-Radioaufnahme vom November 1940”, „Masterly Pianism, Adverse Conditions: The CBS Radio Recording of November 1940”, in Béla Bartók, Sonate für zwei Klaviere und Schlagzeug. Faksimile des Partiturentwurfs und der annotierten Partiturkopie Paul Sachers / Sonata for Two Pianos and Percussion: Facsimile of the Draft Score and Paul Sacher’s Annotated Full Score Copy, ed. Felix Meyer (Basel–London: Paul Sacher Stiftung–Boosey & Hawkes, 2018), 24–30, 58–63.„Bartók’s Credo: Editing Cantata profana for the Béla Bartók Complete Critical Edition”, in Folk Music as Fermenting Agent for Composition, Past and Present, ed. Bianca Țiplea Temeș, William Kinderman (Cluj-napoca: Media Musica, 2019), 43–57.

 

 

 

Gerhard Dietel: Zenetörténet évszámokban I–II. Budapest: Springer Hungarica Kft, 1996, 20. századi fejezete: II, 653–901. old.

Gioseffo Zarlino: „Harmóniai alapismeretek (Istitutioni harmoniche)" Pannonhalmi Szemle VII/4 (1999), 26–43. old. az első rész 5–7. fejezetének jegyzetekkel ellátott fordítása

„Boethius a háromféle muzsikáról. A De institutione musica (Muzsikai tanítás) I, 2 fordítása". Muzsika 48/2 (2005. február), 15–17. old.

 

A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság tagja, 2007 és 2015 között elnöke.
A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagjaAz MTA Zenetudományi Bizottság választott tagja, 2008 és 2011 között titkára

 

2005: Szabolcsi Bence-díj

2008: Hauser Arnold-díj
2019: Kroó György-díj

 

Weboldal: ww.zti.hu/bartok

 

Elérhetőség: vikarius[kukac]zti.hu