Batta András

 

Tudományos fokozat, egyetemi beosztás: PhD, hab. egyetemi tanár

 

Kertész utcai Gyakorló Zeneiskola, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola - gordonka szak

1972-től Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - zenetudományi szak, ezzel párhuzamosan Budapesti Tanárképző Intézet - gordonka szak

1977: gordonkatanári diploma

1979: zenetudományi diploma – diplomadolgozat címe: „Liszt szimfonikus költeményei és a jövő zenéje"

 

1977-1979: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tudományos gyakornoki ösztöndíj, amit részben könyvtári kutatómunkával, részben speciális kollégiumok megtartásával töltött.

1978/79: állami ösztöndíjjal a Bécsi Egyetemen folytatott zenetudományi tanulmányokat.

1985-ben rövid ideig Németországban és Ausztriában folytatott kutatásokat Richard Strauss zenéjét illetően.

 

1987: zenei doktorátusi fokozat

1998: PhD fokozat - Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Disszertáció címe: Az improvizációtól a szimfonikus költeményig: A sajátos formavilág a karaktertípusok kialakulásának kevésbé figyelembe vett aspektusa Liszt Ferenc zenéjében.

2001. december: habilitáció - Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen - előadás címe: „Richard Strauss estéje"

 

1979-től: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a Zenetudományi szakon tanít általános és magyar zenetörténet, és tart speciális kollégiumokat

1990-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, 2004-től egyetemi tanár

2002-2004: tanszékvezető - Zenetudományi tanszék

2002-2004: tudományos rektorhelyettes

2004-2013: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora

 

Liszt, Weiner és Richard Strauss zenéje, valamint az osztrák-magyar operettek világa

 

 

Könyvek

Szemtől szemben: Richard Strauss; Budapest 1984; 298 pp.

Álom, álom, édes álom - Népszínművek, operettek az Osztrák-Magyar Monarchiában (Träume sind Schäume); Budapest 1992; 136 pp.

A zene tehetség gyökerei (Czeizel Endrével); Budapest 1992; 286 pp.

Operakalauz - Könemann, 1999; 923 pp

„Die Bach-Brüder; Könemann, 2001; 380 pp.

Képes magyar zenetörténet (szerk. Kárpáti János); Budapest, 2004

A Zeneakadémia, Budapest 100 éves épülete (Az intézmény rövid története Liszt Ferenctől Ligeti Györgyig); Budapest, 2007

Marton Éva. A mennyei hang, Budapest, 2013

 

Tudományok cikkek, tanulmányok

Liszt Ferenc és az orosz „Ötök"; kiadatlan pályadíjnyertes tanulmány, 1976,

Beethoven fiatalkori zongoravariációi (Kovács Sándorral); Magyar Zene 1977; Studia Musicologica 1977,

Die „Glockenspil-Idee" bei Liszt. Ein Problem der Lisztschen Kompositionstechnik; Liszt Studien 2. 1981, Kongressbericht Eisenstadt 1978

Liszt szimfonikus költemény koncepciója és a „jövő zenéje"; kiadatlan diplomadolgozat, zenetudományi tanszak 1979

11 kiadatlan Mahler-levél a Zeneművészeti Főiskola könyvtárában (Gádor Ágnessel); Magyar Zene 1981

Gemeinsames Nietzsche-Symbol bei Bartók und bei Richard Strauss; Studia Musicologica 1982

Bartók und die Programmusik; Hamburger Jahrbuch für Musikwissenschaft 6. 1983

„Programopera" zongorán. Sajátos stílusjegyek Liszt operaparafrázisaiban; Magyar Zene 1986

Liszt, Weimar, Ideale, Kongressbericht Weimar 1986

Gattung Paraphrase – die musikalische Hassliebe Liszts; Kongressbericht Wien, 1991

Az ifjú Weiner Leó zeneszerzői stílusa; Weiner Tanulmányok, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest, 1989

Musikwissenschaftlicher „Kr ämerspiegel", oder Second-Hand Informationen im künftigen thematischen Katalog der Werke von F. Liszt; Studia Musicologica 1992

Der Fremde als komische Figur in der k.u.k. Operette; Die lustige Person auf der Bühne. Gesammelte Vorträge des Salzburger Symposions, Anif/Salzburg 1994

Das verführte Volk in der ungarischen Volksdemokratie: Musikalisch geschildert (1948-1988); „Weine, weine, du armes Volk". Das verführte und betrogene Volk auf der Bühne. Gesammelte Vorträge des Salzburger Symposions, Anif/Salzburg 1995

Sarastro beavatása; Zenetudományi Tanulmányok Kroó György tiszteletére. Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, 1996

Operette in Österreich-Ungarn. Ein Vergleich; Das Land des Glücks. Österreich und seine Operetten hrsg. von Erik Adam/Willi Rainer, Klagenfurt-Ljubjana-Wien 1997

A mikrofonnál Kroó György, 1981-1997; válogatta, és sajtó alá rendezte Batta András, Kovács János, Zsoldos Mária, Magyar Rádió, Budapest, 1998

Richard Wagner und Ungarn; Wagner Weltweit. Die Zeitschrift des R.W. Intenational e.V., 10.Jg.Nr30, Juli 1999

A Monarchia osztrák-magyar operettje; Magyar muzsikusok itthon és a nagyvilágban; "Symphonia Hungarorum" Magyarország zenekultúrájának ezer éve c. kiállítás katalógusához, Budapest, 2001

Balszerencsés remekművek. Vörösmarty-Weiner: Csongor és Tünde (in: Magyar Zene, 2002, XL. évf. 4. szám)

„Yladok" – Sándor Emma és Kodály Zoltán (CD-kísérőfüzet, Hungaroton), Budapest, 2006

 

Zenei újságírás termékei

ismeretterjesztő rádióműsor sorozatok (Magyar Rádió: A hét zeneműve, Három szólamban, Kritikus füllel, Komolyzenei lemezlovas, Visszhang; ORF Wien: Pasticcio) valamint több száz magában álló illetve több részes rádióműsor. Számos komolyzenei TV-műsor, újságcikkek (Muzsika, Rubicon, Szemtanú, stb.), programfüzetek hangversenyekhez, lemezfelvételekhez, ismeretterjesztő előadások, stb.

 

Tanári és kutató munkája mellett 1976 és 1996 között intenzív zenei zsurnaliszta tevékenységet folytatott (Magyar Rádió, Magyar Televízió, ORF, ismeretterjesztő előadások, cikkek), valamint részt vett hangversenyek szervezésében és műsorának vezetésében.

2001-től rendszeresen vezet ismeretterjesztő hangversenyeket fiataloknak a Nemzeti Filharmonikusok bérletsorozatában.

 

1996-2002: szerzőként és szerkesztőként a kölni székhelyű Könemann Kiadónak dolgozott, az általa alkotott, szerkesztett és részben megírt, csaknem ezer oldalas Operakalauz eddig tíz nyelven jelent meg, 2007-ben magyarul is.

 

2004-2008: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektoraként vezetése alatt megindult a többlépcsős képzés, elkészült az Intézményfejlesztési Terv, a 2005-ös felsőoktatási törvény szellemében megújították a LFZE szervezetét.

Az intézmény ma már önállóan szervezi sikeres hangversenysorozatait (Alma Mater Koncertek), az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere többek között az Amerikai Egyesült Államok és több ázsiai ország bevonásával jelentősen kibővült, emellett létrejött a LFZE szponzorainak köre.

Megalakult a Népzene Tanszék, a Zenepedagógiai Tanszék, 2005-ben integrálták a Kecskeméti Kodály Intézetet, illetve új tartalommal telt meg a zenekari képzés is.

2008 áprilisában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusa Batta Andrást megerősítette rektori tisztségében.

 

A kormányzat kiemelt projektjeként „Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai zenei élet megújuló zenei központja Budapesten" címmel az Egyetem ~11 milliárd forint Európai Uniós ill. magyar állami támogatásban részesült.

 

1994: Erkel Ferenc-díj

2000: Péterfi Plaket kitüntetés - Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Zenei Tagozata

2003: Széchenyi Docensi Ösztöndíj

2008: HVG Golden Job - karrier díj

2012: Prima díj (Magyar oktatás és köznevelés)

2014: Széchenyi-díj

 

1993- 2004: Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság – alapító, elnökségi tag

2004-től: „Zempléni Művészeti Napok" fesztivál művészeti kuratóriuma – kuratóriumi tag

2004-től: Kodály Zoltán és a Fischer Annie ösztöndíj Kuratóriuma - kuratóriumi tag

Zeneakadémia Baráti Köre – elnökségi tag

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók-Pásztory Díj Kuratóriuma - elnök

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Leó Közérdekű Kötelezettségvállalás Kuratóriuma - elnök

2007-től: Magyar Állami Operaház Baráti Köre - elnökségi tag

2009-től 2012-ig az Európai Zeneakadémiák Egyesületének (AEC) elnökségi tagja

2010. június 1. - 2012. június 1.: a MERSZ (Művészeti Egyetemek Rektori Széke) soros elnöke

2012: Budapesti Operabarátok Egyesületének elnökségi tagja.

2015-től: Kis Virtuózok Alapítvány – kuratóriumi tag
2015-től: SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa – kuratóriumi tag
2015-től: Zeneakadémia Baráti Köre – elnök 

 

drbatta[kukac]zeneakademia.hu