„A zenei nevelés az érzelmi és az értelmi intelligenciát fejleszti, általa harmonikusabb személyiség alakulhat ki” – EFOP konferencia a Zeneakadémián

2018. március 22.

„A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” – ezzel a címmel rendezett tanácskozást a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az Emberi Erőforrások Minisztériumával karöltve. Beszédet mondott Dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár is.

„Meggyőződésünk, hogy a művészet kinyitja a gyermekek lelkét, felszabadulttá és kreatívvá teszi őket. Mi a zenéhez értünk, de jól tudjuk, hogy mindez igaz a képzőművészetre, a színházra vagy a táncra is. Nem lehet túlbecsülni a jelentőségét annak, hogy már az óvodákban induljon el a művészetek oktatása” – fejtette ki a konferencia megnyitójában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora. Dr. Vigh Andrea köszönetét fejezte ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma segítségéért, és óriási lépésnek minősítette az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának (EFOP) pályázatából kapott támogatást, amely oktatási és módszertani programok elindítását teszi lehetővé, valamint megkezdődhet a hangszerbeszerzési és -csereprogram is, amelyről a Zeneakadémián évtizedek óta álmodoztak. A rektor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nevében ígéretet tett a művészeti nevelésben megkezdett munka folytatására, majd hozzátette: „Kodály Zoltánnal együtt hiszünk abban, hogy így lehet megtanulni, milyen szép dolog egymásért élni és egymásért küzdeni. Mert ez a jövőnk záloga.”

 


Az öt művészeti egyetem összefogásával létrejött UNI-V-ARTS Konzorcium 2,896 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert „ A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” című projekt végrehajtására. Ennek keretében országos szinten megújulhat a köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertana, bővülhet művészeti eszköztáruk. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. További információk a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oldalán érhetők el. 
 

 

 

„Az emberi erőforrások fejlesztése test, lélek és szellem egységére irányul. A zenei nevelés a teljes embert, az érzelmi és értelmi intelligenciát fejleszti, általa harmonikusabb személyiség alakulhat ki” – hangsúlyozta előadásában Balog Zoltán, az emberi erőforrások (EMMI) minisztere. A művészetoktatás jelentősége, az eszközfejlesztés szerepe a köznevelési intézményekben című előadásában a miniszter beszélt a zenei és a tánckultúra fontosságáról a Kárpát-medencében, valamint ismertette az EMMI tevékenységét és eredményeit a zenei nevelés terjesztésében és fejlesztésében. Elmondta, hogy a 2017-ben elindult Kodály Program keretében 135 pianínót kaptak alap- és középfokú művészeti iskolák. „A projekt 2018-ban hangszercserével folytatódik” – folytatta –, 2,5 milliárd forint jut a zenei képzés minőségét befolyásoló és javító hangszerek beszerzéséhez az iskoláknak.  Az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett arra, hogy a zenei kultúra fejlesztése a családban kezdődik, ám az iskolában folytatódik, és ez nagy felelősséget ró minden művészeti oktatást nyújtó intézményre.

 

Balog Zoltán, az EMMI minisztere. Fotó: Zeneakadémia / Valuska Gábor

 

Dr. Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkára a 2014 óta megvalósuló kulturális projekteket szemléltette. Kiemelte: idén az alapfokú művészeti iskolák 50 százalékának biztosítanak egy-egy pianínót, a zeneművészeti szakgimnáziumok fele zongorát kap, minden második általános iskola és a zeneművészeti szakgimnázium pedig elektromos zongorával lesz gazdagabb.

A továbbiakban Benkő Szabolcs, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Gimnázium igazgatója, az EFOP projektmenedzsere összegezte „A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” projekt fő tevékenységeit. Leszögezte, a projekt a nevelési- és oktatási programok módszertani megújítására, a tanórán kívüli foglalkozások kidolgozására és a digitális tananyagfejlesztésre irányul. A konzorciumi partnerek bemutatása után az igazgató felhívta a figyelmet még a programszervezésekre, a pedagógusok továbbképzésére és a művészeti eszköztár megújítására. Eddigi eredményként a projekt keretében négy roadshow valósult meg, és két különböző pedagógus-képzés is zajlott.

 

Benkő Szabolcs. Fotó: Zeneakadémia / Valuska Gábor

 

A hangszer és művész kapcsolatába Lendvai Tamás, a Billentyűs és Akkordikus Hangszerek tanszékének tanára, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Gimnázium Hangszerészképzőjének címzetes igazgatója adott betekintést. „A hangszer az egyetlen művészi alkotás, amellyel újabb művészi produktum jön létre, hiszen a hangszerrel, amely képzőművészeti remekmű, magát a zenét közvetítjük. Éppen ezért nemcsak a zene-, hanem a hangszerészek oktatása is megkerülhetetlen minden zenei intézményben, és minden diáknak ismernie kell hangszerét. Nagy siker, hogy ma már a Zeneakadémián kötelező tantárgy a hangszerismeret, és az is öröm, hogy az EFOP projekt szerves része a hangszeres pedagógusok továbbképzése is” – tette hozzá Lendvai Tamás. 

 

Fotó: Zeneakadémia / Valuska Gábor

 

Később Dr. Nyiri Csaba ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó tartott előadást A hangszerbeszerzések tapasztalatai a hatályos jogi szabályozás tükrében címmel.

 

Fotó: Zeneakadémia / Valuska Gábor