A zenei nevelés módszertani megújítására fókuszál egy új szakmai program

 

Konferencián értékelték a Zeneakadémián december 10-én „A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” című EFOP-projekt zenei területének eredményeit. A teljes projektet a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem konzorciuma dolgozta ki, és azon felhívásra született, amely a Nemzeti Alaptantervben meghatározott, művészettel nevelési és fejlesztési területekhez tartozó kompetenciák fejlesztésének, valamint a művészetoktatás módszertani fejlesztését célozza. A hagyományon alapuló, de innovatív módszereket kidolgozó zenei nevelési programrész kapcsán Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora Kodály Zoltán gondolatait idézte:

„Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisvárdán, mint hogy ki az Opera igazgatója. Mert a rossz igazgató azonnal megbukik, de a rossz tanár harminc éven át harminc évjáratból öli ki a zene szeretetét”. A rektor elmondta: a cél az, hogy jó ének-zene tanárok legyenek minden iskolában, Budapesttől Kisvárdáig, ehhez pedig szükség van módszertani megújításokra, az ének-és zeneórák élményszerűvé tételére. Hozzátette: a fiatal korosztályt ma már oly sok inger éri máshonnan, hogy a pedagógusoktól is elvárható, hogy otthonosan mozogjanak az online térben.

A program legsikeresebb szakmai eredménye a digitális tananyag fejlesztése lett – jelentette be.

A visszajelzések szerint az új módszerek révén a gyerekek örültek az újfajta élményeknek, a tanárok pedig a szakmai fejlődés lehetőségének. A projekt továbbképzései az óvodától a középiskolán át a legmagasabb szintig mindenütt segítik a zenei nevelést, sőt még egy fontos vállalást teljesítenek, hiszen komoly hátránykompenzációs szerepük is van az élményszerű módszereknek.

Dr. Benkő Szabolcs szakmai vezető, a Zeneakadémia Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Szakgimnázium igazgatója közölte: az alapvető cél a zeneoktatás módszertani megújítása volt. A szakmódszertanokat, a digitális tananyagot, valamint a módszertani segédleteket és a továbbképzések anyagát a Zeneakadémia oktatói dolgozták ki, a szakmai továbbképzéseken több mint 380 pedagógus vett részt, a projektbe 168 intézményt és három bázisiskolát vontak be. A továbbképzésen részt vevő pedagógusok pilot programjaikban próbálták ki az elsajátított tananyagtartalmakat. A Zeneakadémián és annak gyakorlóiskolájában, továbbá a bevont intézményekben 370 rendezvény valósult meg: hangversenyek, workshopok, mesterkurzusok, témanapok és témahetek.

Dr. Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia rektorhelyettese az egyik legnehezebb pedagógiai feladatnak nevezte a népdalok tanítását, hiszen a diákok többsége erős távolságtartással viszonyul hozzájuk, mert szövegük, nyelvezetük számukra idegen.  Felhívta a figyelmet a Miről mesélnek a népdalok című kiadványra, amely a tankönyvekben található népdalok, népballadák és népies műdalok közül 33 szövegének értelmezését tartalmazza. A tájnyelvi elemek, a háttérben meghúzódó néprajzi, etimológiai és történelmi ismeretek, a szimbólumrendszerek feltárása révén a pedagógusok értelmezhetik a szövegeket, a gyermekek természetes kíváncsiságát pedig a népdalokban rejlő képek, történetek felé fordítja – tette hozzá az iskolai népdaltanítás hagyományra épülő, de innovatív gondolkodásmódjáról tartott előadásában.

Dr. Körmendy Zsolt, a Zeneakadémia Tanárképzési Tanszékének vezetője a projekt részleteit vázolva beszélt a jelenleg már akkreditációs szakaszban lévő nevelési program nyolc nagy témaköréről, amelyek lefedik az oktatás teljes spektrumát. Az egyik szempont az volt, hogy mivel a fővárostól távolabbi vidékeken dolgozó pedagógusok kevés módszertani támogatásban részesülnek, e programmal azonban újszerű szempontokat kapnak. A nyolc témakörhöz készült 15-15 óramodult egyébként a felhasználók tovább is fejleszthetik.

Terray Boglárka, a Zeneakadémia Zeneelméleti Tanszékének docense a középfokú szakirányú intézmények számára készített digitális szolfézstananyagot bemutatva úgy fogalmazott: e tartalom középiskolai tanárok és diákok számára egyaránt segítséget nyújt, sőt zeneiskolák végzős évfolyamain is jól használható. Az összeállított tananyag órai keretek között és otthoni gyakorláskor egyaránt alkalmazható. A bőséges műzenei példatár a tanításkor használt repertoár bővítését is célozza. A feladattípusok többek közt a zenei memória fejlesztését, a belső hallás erősítését, a szolmizációs és ABC-neves gondolkodás közti átjárást és a metrumérzet erősítését szolgálják. A változatos terjedelmű és komplexitású darabok közt zongorán, vonósokon és énekhangokon megszólaltatott részletek szerepelnek a középkortól a 20. század repertoárjáig.

A cikk a papageno.hu weboldalon jelent meg.