Szolfézs – digitális módszertannal
A legtöbb ember, aki valaha tanult zenét, netán a gyermekét járatja zeneiskolába, jól tudja, hogy a szolfézs az a „mumus”, ami miatt sokan még azelőtt abbahagyják a zenetanulást, hogy hangszerükkel igazi sikerélményhez juthattak volna. A Zeneakadémián a napokban lezajott, projektzáró rendezvényen olyan digitális tananyagot mutattak be, amely a technológia lehetőségeit kihasználva igyekszik megszólítani a 21. század diákjait.
A hamarosan minden zeneiskola számára elérhető felület látványos, interaktív gyakorlófeladatai – akár tanórai keretben, akár otthoni gyakorlás során használva – élményszerűen adnak lehetőséget a memória, a belső hallás, a ritmusérzék és a kottaolvasás, sőt az improvizáció készségének fejlesztésére is.
A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben című EFOP-projekt zenei területének eredményeit mutatták be a napokban a Zeneakadémián tartott konferencián. Az eseményen Borosán Beáta és Lebanov József, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint Bodor Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselői mellett megjelent dr. Csépe Valéria akadémikus, az új Nat-ot készítő kutatócsoport szakmai vezetője is. Dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) rektora köszöntő beszédében kiemelte: a projekt zenei területének legsikeresebb eredménye a digitális tananyag fejlesztése lett.
A teljes projekt megvalósítása több művészeti felsőoktatási intézmény – a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem – konzorciumi együttműködésében zajlott. A program célja a Nemzeti Alaptantervben meghatározott, művészeti neveléshez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése, valamint a művészetoktatás módszertani fejlesztése volt.
A Zeneakadémia vezetésével megvalósult projektelemek a kodályi alapokra épülő, nemzetközileg is elismert magyar zeneoktatási hagyományok innovatív módszerekkel való megújítását célozták. Dr. Benkő Szabolcs szakmai vezetőtől, a Zeneakadémia Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Szakgimnázium igazgatójától megtudhattuk: a szakmódszertanokat, a digitális tananyagot, valamint a módszertani segédleteket és a továbbképzések anyagát a Zeneakadémia oktatói dolgozták ki. A projekt továbbképzésein, amelyek az óvodától a középiskolán át a legmagasabb szintig segítik a zenei nevelést, több mint 380 pedagógus vett részt. A programba 168 intézményt és három bázisiskolát vontak be.
A projekt keretében kidolgozott digitális tananyag Terray Boglárka, a Zeneakadémia Zeneelméleti Tanszékének docense vezetésével készült el. A tananyagról a konferencia délelőtti plenáris előadásán hallhattak összefoglalót a résztvevők, délután pedig egy bemutató óra keretében kaptak részletesebb képet arról, hogyan és mire használható az online felület a gyakorlatban.
A digitális szolfézstananyag tartalom tekintetében alapvetően a középfokú zeneoktatás számára készült, de jól használható a zeneiskolák felsőbb évfolyamaiban vagy a középfokra felkészítő csoportjaiban is. A felületet kipróbált bázisiskolák már most jelezték a fejlesztők felé: szívesen fogadnának hasonló tartalmakat az alsóbb évfolyamok számára is.
A jelenleg elkészült felület kifejlesztése során szempontként szerepelt, hogy a tananyagtartalmak órai keretek között és otthoni gyakorlás során egyaránt alkalmazhatóak legyenek.
A feladatokban szereplő bőséges műzenei példaanyag a tanítás során használt repertoár bővítését is megcélozta, emellett fontos újdonság, hogy a szolfézsórákon megszokott zongorahang mellett egyéb hangokon – vonós és énekhangon – megszólaló dallamokhoz is hozzászoktatja a diákokat.
A változatos terjedelmű és komplexitású anyagok és feladatok 6 nagy korszakra tagolva érhetők el a középkortól a 20. századig.
A feladattípusok többek közt a zenei memória fejlesztését, a belső hallás megerősítését, a szolmizációs és ABC-s neves gondolkodás közti átjárást, valamint a metrumérzék erősítését kívánják elérni.
A digitális tananyag egy online felületről lesz hamarosan elérhető az ország minden alap- és középfokú zeneoktatási intézménye számára. Jelenleg folyik a letölthető applikációk fejlesztése, illetve annak a tanári tananyagfeljesztő-modulnak a tesztelése, amely lehetővé teszi majd nemcsak saját tananyagok, gyakorlófeladatok előállítását, hanem azok megosztását, illetve a tanári szakmai közösségek kialakulását is.
A hagyományosan magas színvonalú magyar zenei oktatás nemzetközileg is mértékadó jógyakorlatokkal rendelkezik. A tudás és a jól bevált módszerek megosztása és elterjedése a digitális megoldásoknak köszönhetően egyre könnyebbé válik. A Zeneakadémia vezetésével elkészített digitális tananyag – bár még további fejlesztések előtt áll ahhoz, hogy a pedagógusok önállóan is tudjanak tananyagot fejleszteni benne – hozzájárul a hazai zeneelmélet-oktatás magasszintű kiszolgálásához, és méltán tarthat számot akár nemzetközi érdeklődésre is. Az uniós fejlesztés keretében elkészült digitális tartalmak lehetővé teszik, hogy az eddig jellemzően csak a Zeneakadémián elérhető gyakorló anyagok minden közép- és alapfokú zeneiskola tanóráin vagy akár az otthoni gyakorlás során is alkalmazhatóak legyenek.
A Digitális Jólét Program által kezdeményezett Digitális Comenius Program a hazai oktatási jógyakorlatok feltárását célozza azzal a szándékkal, hogy elősegítse azok nemzetközi disszeminációját, exportját. Amennyiben a Zeneakadémia fejlesztése megfelel a program elvárásainak, akkor igényt tarthat a nemzetközi piacra történő kilépés tőketámogatására és a kapcsolódó inkubációs szolgáltatásokra, a DJP Tőkeprogram oktatástechnológiai (EdTech) támogatása keretében, amely várhatóan jövőre indul el.
A magyar oktatás-technológiai fejlesztések ugyan jellemzően nem piaci jellegű, hanem uniós támogatási környezetben valósulnak meg, mégis sikeresek lehetnek a magasszintű innovációnak és a nemzetközileg is egyedülálló pedagógiai hozzáadott értéknek köszönhetően. Jó példa erre a közelmúltban már a nemzetközi piacra sikerrel kijutott BookR Kids interaktív mesekönyvei, a Darts Matek fejlesztőeszköze vagy a Makerspace „csináld magad” oktatási csomagjai.
A hazai fejlesztésű oktatási digitálistartalom-kínálat erősödését nagyban elősegítené, ha oktatásirányítási szinten stratégiák és működöképes modellek kerülnének kidolgozásra a tananyagok előállításának és megosztásának rendszerére vonatkozóan. Ez – több más támogatási és minőségbiztosítási elem mellett – garanciát jelenthetne arra, hogy az uniós forrásokból fejlesztett rendszerek a projektek lezárulás után is fenntarthatóak és továbbfejleszthetőek legyenek.
Az eredeti cikk a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ honlapján jelent meg.