Liszt szerepe a zongorajátszásban ugyanaz, mint Euklideszé a geometriában.

Alan Walker

Új irány a zeneoktatásban

2020. január 21.

Ma már egyre több tudományterület fedezi fel és fordítja a maga hasznára a digitális technológiában rejlő lehetőségeket, elfogadva, hogy az új generációk megszólítására ez az egyik legbiztosabb út. Tavaly év végén a zeneoktatás területén is ilyen jellegű innováció született: a digitális szolfézs lényege, hogy a gyerekek és fiatalok okoseszközök használatával, azokra kidolgozott, speciális feladatokon keresztül sajátíthatják el a sokszor nehéznek tűnő tárgyat.

Bajaiként külön is büszkék lehetünk arra, hogy a módszer kidolgozása olyan személyiség nevéhez fűződik, aki városunk szülötte, és zenei tanulmányait is itt, a Liszt AMI-ban kezdte, majd Pécsett és Budapesten folytatta. Terray Boglárka ének-zenetanár és karvezető, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, aki szívesen válaszolt a témához kapcsolódó kérdéseinkre.

Mi a digitális szolfézs mint módszer lényege? Miben hoz újítást a zeneoktatásban, és hogyan illeszkedik a magyar zenei hagyományokhoz?

A most megszületett digitális tananyagtartalom teljes egészében a Magyarországon megszokott készségfejlesztés kiegészítését célozza. Semmiképpen nem az eddig megszokott rendszer helyett, hanem mellé javasolt a használata. Újító abban, hogy bevonja a fiatalok által amúgy is rendszeresen használt eszközöket (okostelefon, tablet), és hogy részben olyan feladatokat is találnak benne, amihez nem szükséges tanári jelenlét, tehát otthoni gyakorlásra is alkalmas. Nagyon örülök, hogy a hangfelvételek nem kizárólag zongorán hangzanak el, hanem – kompenzálva a szolfézsórákon megszokott zongora hangszín túlsúlyát – részben énekelt és vonósnégyesen előadott anyagok formájában.

 

 

Milyen eszközt igényel?

 A feladatokhoz interneten lehet hozzáférni. Okostáblán, számítógépen, tableten és telefonokon is használható.

 

Milyen szándékkal készült?

A digitális szolfézstananyag az EFOP-3.2.6-16-2016-00001 A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben elnevezésű projekt egyik szelete: a hazai zenei közoktatás óvodáktól középiskolákig terjedő módszertani frissítésének részeként született. A mi feladatunk és egyben célunk a középfokú zeneművészeti intézmények (azaz a konzervatóriumok, konzik) szolfézsanyagának feldolgozása volt. Ebben Tőri Csaba, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium tanára volt segítségemre. A létrejött anyag a tapasztalatok alapján mindazonáltal a zeneiskolák utolsó 1-2 évében is haszonnal forgatható.

 

 

Hogyan tud a program konkrét módon segíteni a zenei tanulmányokban?

A feladatok nagyrészt tanórán és otthon egyaránt alkalmazhatók. Akad azonban köztük olyan, amit kifejezetten pedagógus jelenlétében érdemes végezni: ezt a feladatokhoz kapcsolódó módszertani segédletekben jeleztük. A zenei részleteket öt korszakból merítettük: így kapcsolódnak idézetek a középkorhoz, a reneszánszhoz, Haydn és Mozart zenéjéhez, a 19. és a 20. század korszakaihoz.

A feladattípusokat a fejlesztendő készségek köré csoportosítottuk: ennek alapján találunk memóriát fejlesztő gyakorlatokat, a metrumérzet erősítését célzókat, a belső hallást fejlesztőket, valamint olyat, ami a szolmizáció és az ABC-s nevek használatát kívánja átjárhatóbbá tenni. Érintőlegesen megjelennek alapvető zeneelméleti gyakorlatok, a funkció- és periódusérzet stabilizálását célzó feladatok is.

 

Mikortól lesz elérhető a széles tömegek (pl. vidéki intézmények) számára is?

Az anyag ezekben a hónapokban kerül a végleges domain alá: reményeink szerint a 2020/2021-es tanévben már hozzáférhető lesz.

 

Készül-e hasonló program más korosztály számára is?

Mivel szinte minden eddigi bemutatón felmerült, hogy a felület alapfokon is jól használható lenne, bízom benne, hogy további munka keretében ez is létrejöhet.

 

Sándor Boglárka