A muzikológia BA és MA képzések általános leírása

2. A képzések intézményi keretei és formája

4. Pályalehetőségek – a képzettségek alkalmazása a gyakorlatban

6. A szakgazda Zenetudományi Tanszék missziója

1. Kiket várunk?

(BA és MA) Olyan érettségizőknek és a felsőoktatásba már bekerült diákoknak ajánljuk a szakirányt, akik szeretik, ráadásul nagyon szeretik a zenét. Akiket foglalkoztat, hogy mitől jó vagy rossz, izgalmas vagy unalmas egy zene. Persze nagyon sokféle zene lehet jó és izgalmas, s minél inkább izgat valakit ez a sokféleség, annál inkább neki szól a muzikológus képzés. Azokat várjuk, akik sok zenét hallgatnak vagy játszanak, és közben kérdések merülnek fel bennük. Mint például az, hogy egy-egy hangzás miből meríti az erejét: miért és hogyan hat a zsigereinkre, meg arra, amit a lelkünknek nevezünk? Azok jelentkezésére számítunk, akik olykor elméláztak már azon, hogy miről szól a zene, ha nincs szövege; és hogy a szövegéről szól-e, ha van neki. Vagy azon, hogy mit vár tőlünk a zene, s mire használjuk mi magunk a zenét. Hogy miért játszották Bachot teljesen másként hetven éve, mint manapság; hogy Vivaldi Négy évszakja ugyanazt üzente-e a zeneszerző velencei kortársainak, mint a tokiói koncertlátogatóknak a 21. században. Hogy mit is akart Sztálin Sosztakovicstól, és hogy milyen üzenetet véltek kihallani a nácik Wagner zenéjéből. Hogy honnan ez a klasszikus és popzenét, népzenét, tradicionális zenét és jazzt kínáló nagy kirakodóvásár, ahol még az egyetemesség igényével fellépő „világzene" is csupán egyike az egymás mellett heverő portékáknak.

Olyan felvételizőket várunk, akik mindemellett gyakorlati kapcsolatra is léptek már a zenével. Gitároznak vagy cimbalmoznak, kórusban énekelnek vagy zongoráznak, szaxofonoznak vagy hegedülnek, netán dalokat írnak vagy rögtönöznek, és így jártasságot szereztek abban, amit zenei írás-olvasásnak szoktunk nevezni.

Nos, aki mindezen túl alapvetően jó viszonyban van a humán tárgyakkal, és szívesen tanul nyelveket, aki nem gyűlöl fogalmazásokat írni, sőt olykor örömét is leli benne, azt arra szeretnénk bíztatni, hogy a továbbiakban ismerkedjen meg a muzikológus szakiránnyal.

(MA) A mesterképzésre jelentkezők előképzettségét, eddigi zenei tanulmányainak tartalmát felvételi vizsga keretében egyénileg vizsgáljuk. Megkeresésre szívesen adunk előzetes tájékoztatást arról, hogy egy adott tanulmányi előtörténet mellett javasoljuk-e a felvételi vizsgára való jelentkezést. A képzésre való belépéshez elfogadott szakokról, szakirányokról az Egyetem Oktatási és Tanulmányi Osztálya ad részletes felvilágosítást.

2. A képzés intézményi keretei és formája

(BA és MA) A muzikológia szakirány (6 félév) és a muzikológus mesterképzés (4 félév) gazdája az LFZE Zenetudományi Tanszéke, melyet 1951-ben alapított Bartha Dénes és Szabolcsi Bence. Magyarországon azóta is csak itt folyik komplex zenetudományi képzés. A tanulmányok kiegészítéseként az alap- és középfokú oktatásban hasznosítható tanárképzés (MA, 2 félév) is elvégezhető. A Zeneakadémián zenetudományi doktori képzés (PhD) is folyik. Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján elmondható, hogy a végzős muzikológusok számához viszonyítva mindig kiemelkedően jó arányban álltak rendelkezésre doktori ösztöndíjas helyek.

3. A képzés tartalma

(BA és MA) Nem művészképzésről van szó, s véletlenül sem várnak el hallgatóinktól művészi talentumot vagy ambíciókat. Ám az a körülmény, hogy a muzikológus képzés a Zeneakadémián zajlik, lehetővé teszi, hogy diákjaink könnyen kapcsolatot teremtsenek a jelen és a közeljövő klasszikus és jazzmuzsikusaival, előadóművészekkel, zeneszerzőkkel, pedagógusokkal egyaránt. A tanszéken tanulva a hallgatók magától értődően találják magukat a budapesti hangversenyélet kellős közepén, hiszen annak legfontosabb helyszínei közé tartoznak a Zeneakadémia koncerttermei.

A Liszt Ferenc téri szecessziós palotában a felsőoktatási tevékenységgel szerves kapcsolatban nemzetközileg is kiemelkedő kulturális programok valósulnak meg. Ebből, ha kellőképpen nyitott, a hallgató jóval többet is profitálhat egy vagy több végzettség megszerzésénél. A muzikológia szakirányon és a muzikológus mesterképzésen a hallgatók kiscsoportos, illetve egyéni órákon vesznek részt, ami lehetővé teszi az elmélyült dialógust, a személyes szempontok és kérdésfelvetések érvényesülését, a hallgatók fejlődésének körültekintő nyomon követését.

A muzikológia szakirány és a muzikológus mesterképzés a klasszikus értelemben vett tudományegyetemi képzést egészíti ki a zenei készségeket magas szinten fejlesztő kurzusokkal. Az alapképzés gerincét történeti jellegű tárgyak adják, amelyek során a hallgatók rendszerezetten áttekintik a nyugati „műzene” avagy „művészi zene” történetét. Azonban tanulmányaik során jócskán tudatosíthatják magukban, hogy a zenetudomány nem szűkíthető le „a fehér elit koncertzenéjének” történeti elbeszélésére. További kurzusokon megismerhetik a népzenével és az Európán kívüli zenekultúrákkal kapcsolatos kutatások kérdésfelvetéseit és módszereit. A regionális megközelítéssel Magyarország zenetörténetének tanulmányozásán keresztül ismerkednek meg. Foglalkoznak zeneesztétikával, zenei analitikával, a zenei előadói gyakorlat, illetve interpretáció kérdéseivel és akusztikával. Megtanulják kottagrafikai programok kezelését, de beavatják őket a régi kottaírások rendszereibe is. Praktikus felkészítést kapnak az alkalmazott zenetudomány területein: a zenekritika-írásban és a kottakiadásban. Tanulmányozzák a mai kulturális intézmények működését, megismerkednek a szerzői jog alapjaival. Íráskészségüket, stílusérzéküket kreatív módszerekkel fejlesztik.

4. Pályalehetőségek – a muzikológus képzettség alkalmazása a gyakorlatban

(BA és MA) A képzés alapja az a meggyőződés, hogy egy adott tudományágban szerzett egyetemi szintű jártasság olyan kompetenciákhoz juttat, amelyek széles körűen, a tudományág művelésén túl is hasznosíthatók. Egyéni szándékok, készségek, hajlamok, érdeklődés és körülmények összjátéka dönti el, hogy ki mihez kezd a muzikológus mesterképzésen szerzett végzettségével. Eltekintünk azon pályalehetőségek sorolásától, amelyeknek látványosan nincs köze a zenetudományhoz. Ám fontos tudni, hogy a bolognai típusú egyetemi képzés egyik célja éppen az, hogy a diákok ne csupán egy szűk értelemben vett szakmához jussanak, hanem valóban egyetemes tudás birtokosává váljanak, s a közös kultúra beavatottjaiként hasznos és öntudatos polgárai legyenek az Európai Uniónak.

Azok a hallgatóink mindenesetre, akiket vonz a hard-core tudományosság, jó kezekbe kerülnek. A Tanszék és a zenetudományi kutatást szervező-finanszírozó többi intézmény közvetlen kapcsolata kétségkívül megkönnyíti a kutatói pályát választók pályakezdését.

Első kézből kapott, a napi gyakorlaton alapuló tréningben részesülnek azok is, akik a zenekritika, a zenei újságírás-szerkesztés, ismeretterjesztés, vagyis a média felé tájékozódnak. Az elmúlt időszakban a magyar zenei nyilvánosság tere kitágult: új együttesek alakultak, új fesztiválok jöttek létre, új helyszínek létesültek, új, on-line zenei és kulturális fórumok jelentek meg, s egyre erősebb lett az igény a zenei események „filozófiájának” verbális megjelenítésére is. Kereslet van a szakszerű koncert-, opera- és lemezkritikára, az oknyomozó zeneéleti riportokra, a hangverseny- és lemezkísérő-füzetekre, a rádiók/tévék számára készített műismertetőkre, szaknyilatkozatokra, műsorokra. Emellett szükség van a zeneileg képzett szakemberekre-tanácsadókra a hangversenyrendező cégek, lemez- és kottakiadók, illetve a nagy kulturális intézmények háza táján is.

Végül, de legkevésbé sem utolsósorban: jórészt a muzikológia–muzikológus képzésben végzettek közül kerülnek ki a felsőoktatásban és középiskolákban működő zenetörténet-, illetve zeneirodalom-tanárok.

5. Felvételi vizsga, párhuzamos képzés

(BA és MA) Elképzelhető, hogy valaki egy másik egyetem képzésével párhuzamosan végzi el a muzikológus képzést. Kevesebb szervezést igényel a Zeneakadémia egy másik képzése mellé venni fel a muzikológiai / muzikológusi tanulmányokat. Párhuzamos vagy második végzettségért folytatott képzések esetében mindazonáltal alapos átgondolást igényel a finanszírozás kérdése.

(BA) A muzikológia szakirányra nem lehet a hozott pontok alapján bejutni: minden jelentkezőt szóbeli és írásbeli felvételi vizsgán ismerünk meg. Vizsgáljuk a felvételizők íráskészségét, önálló gondolkodásra való képességét, érdeklődését, valamint zenei készségeit, a zeneirodalomban való jártasságát, zenetörténeti ismereteit. Bár a vizsga során külön mérlegeljük az egyes tárgyakban mutatott teljesítményt, örömmel fedezzük fel, s vesszük figyelembe a speciális területen mutatott kimagasló tájékozottságot, készségeket és érdeklődést. Minden tanév második félévében tartunk felvételi előkészítőt, amelyet a Tanszék tanárai tartanak.

(MA) A szóbeli és írásbeli felvételi vizsga keretében alaposan áttekintjük a felvételiző eddigi tanulmányainak tartalmát. Vizsgáljuk a felvételizők íráskészségét, önálló gondolkodásra való képességét, érdeklődését, valamint zenei készségeit, a zeneirodalomban való jártasságát, zenetörténeti ismereteit. Bár a vizsga során külön mérlegeljük az egyes tárgyakban mutatott teljesítményt, örömmel fedezzük fel, s vesszük figyelembe a speciális területen mutatott kimagasló tájékozottságot, készségeket és érdeklődést. Minden tanév második félévében tartunk felvételi előkészítőt, amelyet a Tanszék tanárai tartanak.

6. A szakgazda Zenetudományi Tanszék missziója

A Zenetudományi Tanszék egyike azoknak a hazai intézményeknek, amelyek a zenéről szóló, magyar nyelven folyó diskurzus volumenének növelését és színvonalának emelését segítik elő.

Oktatói-kutatói közösségként a Zenetudományi Tanszék arra törekszik, hogy módszereit és az átadott tudásanyagot illetően a nemzetközi zenetudomány eredményeit kövesse, azokkal folytasson dialógust, illetve azokat gyarapítsa.

A Tanszék az LFZE integráns része, oktatói részt vállalnak az Egyetem művészképzésében, a zenészhallgatók történeti és elméleti képzésében, továbbá gyakran működnek közre az intézmény kulturális programjainak megvalósításában. A Tanszékhez tartozik az Idegen Nyelvi Tanszéki Csoport is.

7. A Zenetudományi Tanszék oktatói

Somfai László Bartók- és Haydn-kutatásaival tett szert széleskörű nemzetközi elismertségre. Tallián Tibor kutatásai alapvető eredményekkel járultak hozzá a 19–20. századi magyar zenetörténet és az operatörténet jobb megismeréséhez. Kovács Sándor – többek között Bartókról szóló könyvek és tanulmányok szerzője – a Bartók Rádió több műsorának műsorvezetője, az Új Zenei Újság szerkesztője. Péteri Lóránt Mahler zenéjét, valamint a 20. századi magyar zenei élet történetét kutatja. Műsorvezetőként rendszeres közreműködője a Bartók Rádió Zenebeszéd című programjának, emellett zenekritikai tevékenységet is folytat. Vikárius László a budapesti Bartók Archívum vezetője, a Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása főszerkesztője, aki a középkori, illetve a reneszánsz zeneelmélet és zenetörténet szakértőjeként is gazdagítja a tanszék oktatási programját. Fazekas Gergely J. S. Bach zenéjének kutatója, újabban intenzíven foglalkozik Kurtág György zenéjével. Szakmai kiadványok szerkesztőjeként, publicistaként, műsorvezetőként aktív részt vállal a zenei ismeretterjesztésben. Solymosi Tari Emőke tudományos tevékenysége a zeneszerző és népzenekutató Lajtha László életére és életművére fókuszál, ugyanakkor a zene megismertetésének és megszerettetésének céljával szervez nagy hagyományú gyermek- és ifjúsági programokat. Belinszky Anna Brahms kamarazenéjével és dalaival, illetve a „késeiség” zenetörténeti, illetve esztétikai problematikájával foglalkozik, emellett végzett kutatásokat a 19–20. századi francia zene magyarországi fogadtatásának témakörében is. Bozó Péter Liszt dalaira, Offenbach zenéjére és a magyar operettkultúra történetére összpontosító kutatásai mellett a Studia Musicologica: An International Journal of Musicology of the Hungarian Academy of Sciences főszerkesztőjeként végez fontos szakmai munkát. Csobó Péter a zeneesztétikai gondolkodás történetének kutatója, szűkebb szakterülete a zenéről szóló, 19. és 20. századi német filozófiai diskurzus. Körösvölgyi Zoltán művészettörténész kutatásainak középpontjában a kortárs szakrális művészet és design áll. Kaczmarczyk Adrienne Liszt Ferenc életművének kutatója, az Új Liszt Összkiadás főszerkesztője. Molnár Szabolcs a mai magyar zenekritikaírás fontos alakja, a magyar kortárszenei szcéna szakértője. Kutatóként a 19. századi magyar zenei élet és zenéről szóló diskurzus kérdéseivel foglalkozik. Murvai-Bőke Gabriella kutatásai a 20. századi magyar kóruskultúrára irányulnak, készülő doktori disszertációjának témája a Magyar Néphadsereg Férfikarának története. Kovács Zoltán az etika, filozófia és esztétika körébe tartozó tantárgyakat oktat.

Kapcsolat:

Renkó Roberta tanszéki ügyintéző

renko.roberta[kukac]zeneakademia.hu